Tényleg igaz, hogy a szőke/vörös hajú, kék szemű gyerekek hajlamosabbak allergiára, asztmára?

event 2018-10-06
persondr. Novák Hunor

Sok orvostól, védőnőtől hallhatnak ilyet. De kinek és mikor kell aggódni?

Hirdetés

Szőke vagy vörös hajú, kék szemű, igen fehér bőrű, pufók-husi testalkatú baba - hát sajnos náluk gyakoribb az allergia, asztma, ekcéma (bőrgyulladás), és ezek a ő esetükben súlyosabb tüneteket is okoznak

- sok helyről hallani ezt hazánkban, sokszor egyébként kiváló szakemberektől, orvosoktól. Először is leszögezném egyik alapelvemet: nagyon fontos a kételkedés, hogy mindenben kétkedjünk, próbáljunk utána járni. Hiszen ha utána járunk, hogy veszélyes-e a láz, vagy hogy a kalcium jó-e allergiára, vagy a B6-vitamin hányásra, bizony egészen döbbenetes dolgokra akadhatunk, mennyi tévhit van elterjedve az orvosok körében is.

Szőke, duci, elhízott, pufók, kék szemű babáknál allergia asztma gyakoribb?
Fotó: Pixabay

 

Myth busted: nem igaz

Elkezdtem kutakodni a szakirodalomban, de sehol nem találtam ilyen állítást allergia, ekcéma, asztma vonatkozásában. Vannak ugyan rizikófaktorok, amik esetén nagyobb az esélye egyes allergiás betegségek megjelenésének, de se a szőke/vörös haj, se a kék szem, pufók testalkat stb. nincs köztük, szóval ez az állítás nem igaz.

Az igazán izgalmas kérdés, hogy akkor honnan ered ez a tévhit? Körbekérdeztem a gyermekorvosok között, és végül a Házi Gyermekorvosok Egyesületének egyik kiváló tudású orvosa, dr. Kovács Ákos rántotta le a leplet:

 

dr. Kovács Ákos gyermekgyógyász gyermek háziorvos
dr. Kovács Ákos

"Ez a nézet Adalbert Czerny osztrák származású gyermekorvostól ered, aki a modern gyermekgyógyászat egyik megalapítója volt. Az I. világháború után Berlinben a Charité gyermekklinikáját vezette, ahol egy akkor modern szemléletűnek számító gyermekgyógyászati iskolát hozott létre, Heim Pál is tanult nála. Tőle ered az ún. exsudatív diathesis fogalma, ezen elmélet szerint lennének olyan pufók, fehér, érzékeny bőrű kisdedek, akik alkatilag ekcémára, allergiára hajlamosak, azonban a zsír megvonásával az étrendjükből ez a hajlam mérsékelhető. 

De a jelenség hátterében ugyanis nem valamilyen genetikai különbözőség áll. A porosz irányzatot követő magyar gyermekorvosi társadalom tudatába azonban mélyen beivódott ez a tanítás, olyannyira, hogy még a múlt század végén is tanították az egyetemen.

Az azonban tény, hogy az allergiás betegségek, elsősorban az asztma előfordulása a fejlett országokban sokkal gyakoribb a harmadik világ országaihoz képest. Ennek egyik magyarázata lehet az ún. higiéné hipotézis. Köztudott, hogy életmódunk, környezetünk jelentős hatást gyakorol egészségünkre. A csecsemő- és kisdedkorban kiállt sorozatos fertőzések úgy programozzák át az immunrendszert, hogy ezek során csökken az allergiás betegségekkel szembeni érzékenység. 

Ezáltal azok a gyerekek, akik kevesebb „mindennapos” fertőzésen esnek át, fogékonyabbakká válhatnak az allergiára, ekcémára.  A szoptatás korai elhagyása, a császármetszés, a korai antibiotikus kezelések következtében már kis csecsemőkorban felborulhat az immunrendszer egészséges egyensúlya. Mindez ugyancsak kedvezőtlenül befolyásolja az allergiára, ekcémára való fogékonyságot.

Az ezzel foglalkozó tudomány, az ún. epigenetikus epidemiológia manapság egy rendkívül izgalmas kutatási irány, ami magyarázatot adhat Czerny egykori megfigyelésére. Nagy valószínűség szerint tehát nem génjeinkben determinált, veleszületett különbözőségről van szó. Inkább a túlságosan védett, "steril" környezetben, kevesebb fertőzésnek kitett,   tápszeren nevelkedő, "pufók" kisdedek immunrendszere reagál érzékenyebben a környezeti allergénekre" - mondta nekem dr. Kovács Ákos, aki több régi könyvfejezetet, cikkek is felkutatott és elküldött nekem.

Ezt elolvasva én azt látom, Adalbert Czerny leginkább a pufók testalkatot, illetve bőr érzékenységét - gyulladásra való hajlamát emelte ki, kék szemről, vörös hajról nem tett említést, valószínűleg ezt az orvosi köznyelv csapda hozzá az "érzékeny bőrű" baba kinézetéhez.

Régen az orvoslás úgy működött, hogy volt 1-1 nagy nevű professzor, akinek a szárnyai alatt nőttek fel generációk és az ő "iskolájában" tanultak alapján gyógyítottak. Ez a szemlélet még napjainkban is érezteti hatását, és orvosi generációk egymásnak adják át a ma már elavultnak, megalapozatlannak számító tévhiteket is.

Az orvoslás gyökeresen átalakult: nem a hallottak alapján kell gyógyítani, hanem bizonyítékokra alapozott nemzetközi és magyar protokollok, irányelvek segítik a tudás fejlesztését és a gyógyítás.

Take home message, azaz útravaló tudnivaló: hiába hallhatja sok orvostól, hogy a pufók, kék szemű, vörös/szőke hajú gyermek esendőbb, gyakoribb az allergia, asztma náluk, ez nem igaz.

dr. Novák Hunor

Fotó: Pixabay