Gyógyszerek
A nagy probiotikum-átverés: bizonyított hatás vs. marketing, melyik probiotikumot vegyük?
2016-12-04
| Frissítve:
2024.06.03 14:05:13
Dr. Novák Hunor
Melyik probiotikum a legjobb gyerekeknek? Nemrég elmentem egy nagy budapesti gyógyszertárba, ahol több polcnyi (!) különböző probiotikumot lehetett megvásárolni. Valójában két-három, kiemelt fontosságú probiotikum létezik, amik hatásosságát egyértelműen, klinikailag igazolták és messze jobbnak bizonyultak a többinél: a polcon egyiket sem találtam meg…
Az egyértelműen jobb, hatásosabb készítményt kérésemre a kassza mögül adták ki, nem meglepő módon még olcsóbb is volt, mint a polcon elérhetők. A cikkben a Magyarországon elérhető probiotikumok baktérium- és gombatörzseiről, hatásosságáról is szó lesz. Vigyázat, parasztvakítás-mentes cikk!
A probiotikumok kapcsán egyetlen egy dolgot állíthatunk 100%-os biztossággal: hamarabb terjedtek el széles körben és váltak népszerűvé, mint hogy tudományosan egyértelműen alátámasztották, igazolták volna hatásosságukat. A probiotikumok alapvetően biztonságos készítmények, nem igazán lehet velük ártani, viszont nem mindegyikük hatásos, és nincs olyan probiotikum, ami mindenre jó. A „jótékony baktérium” egy könnyen eladható marketinges maszlag, sokan valóságos csodaszerként, természet csodájaként tekintenek ezekre a készítményekre, és azt hiszik, az „immunerősítésen” át a köhögésen keresztül az emésztési panaszokra is jók lesznek ezek a készítmények – fájdalmasan ki kell ábrándítanom az ebben bízókat, hiszen ismerhetik a mottómat: „Nem azt mondom, amit a szülők hallani akarnak, hanem az igazat!” A probiotikumok ezekre nem jók.
Testünkben kb. 1 kilogrammnyi baktérium él, bélflóránkra annak sokrétű szerepe miatt sokan külön szervként tekintenek, és egyre több betegségben fedezzük fel jelentőségüket.
Bélflóránkra négyféleképpen hathatunk:
- Antibiotikummal (az arra érzékeny baktériumokat elölik vagy szaporodásukat gátolják)
- Prebiotikummal (olyan nem emészthető élelmiszer összetevők (főként oligoszaharidok), amelyek változatlan formában jutnak a vastagbélbe, és ott segítik a jótékony baktériumok szaporodását)
- Probiotikummal (élő mikroorganizmusok: „jó” gomba- vagy baktériumtörzsek)
- Széklettranszplantációval (ezen módszer során egy egészséges ember székletét összeturmixolják, szűrik, majd az így kapott természetes, „bio :-)” baktérium- és gombaoldatot például endoszkóppal egy beteg ember vastagbelében végig szétoszlatják – ezáltal egy nagyon komplex flórát visznek be. A módszer különböző betegségekben rendkívül hatásos, Magyarországon is egyre több centrum alkalmazza.)
Szinbiotikum alatt a pre- és probiotikum együttes alkalmazását értjük.
A probiotikumok, azaz a „jó” baktériumok vagy „jó” gombák négyféleképp hathatnak az emberi szervezetre:
- A „rossz” mikroorganizmusokat visszaszorítják a bélflórában
- A bél barrierfunkcióját javítják (kevésbé szívódnak fel a bélből a káros anyagok)
- Pozitív hatással vannak az immunrendszerre
- Fájdalomérzetet módosítják (egyes Laktobacillus törzsek mikro-opioid és kannabioid receptorok megjelenését serkentik a bél hámsejtjein, a kialakuló fájdalomcsillapító hatás a morfinéhoz hasonló)
A legfontosabb, hogy mindenki megértse: a probiotikum szó olyasmi, mint a gyógyszer szavunk. A gyógyszereken belül rengeteg hatóanyag létezik, amelyek eltérő hatással rendelkeznek különböző betegségekben (ezek hatásosságát külön-külön igazolták komoly vizsgálatok, metaanalízisek során). A probiotikumokon belül is rengeteg baktérium- és gombatörzs különíthető el, nem lehet általánosságban beszélni, külön-külön kell vizsgálni egyes törzsek vagy kombinációik hatását egyes betegségekben. Mint ahogy egy vérnyomáscsökkentő semmilyen hatással nem lesz a torokfájásra, úgy egy hasmenésben hatásos konkrét gombatörzs (probiotikum) sem lesz automatikusan hatásos csecsemőkori hasfájásban vagy allergiában.
Mikor indokolatlan és mikor bizonyítottan hatásos a probiotikum használata?
Az elmúlt években számos randomizált, kettős vak, placebo-kontrollos vizsgálat és ezek metaanalízise történt, amelyek különböző probiotikumok hatását vizsgálták. Kétség nem fér hozzá, hogy még további, gondosan megtervezett vizsgálatok/kutatások szükségesek, ám az eddigi, több tízezer ember bevonásával készült vizsgálatok eredményeinek körvonalai már jól látszódnak. A legfrissebb kutatások, a tudomány jelenlegi állása alapján csoportosítottam a betegségeket alább.
Indokolatlan a probiotikum: cöliákiában („gluténérzékenységben”); hasnyálmirigy-gyulladásban; különböző allergiás betegségekben; tartós székrekedésben; Crohn-betegségben és colitis ulcerosában. Ne tévesszenek meg minket a különböző cégek felkérésére készített, fizetett tanulmányok, amelyek azt állítják, az ő készítményük ezeknél a betegségeknél is egyértelműen hatásosak! Egy-egy kutatási eredmény nem döntő erejű, ráadásul a fenti betegségek kapcsán számos, egymásnak gyökeresen ellentmondó, sokszor teljes hatástalanságot igazoló vizsgálati eredmény született – tehát a probiotikumok egyértelmű pozitív hatása nem bizonyított ezekben az esetekben. Jelenleg nincs egyértelmű evidencia (tudományos bizonyíték) arra vonatkozólag, hogy a probiotikumok az allergiás megbetegedések megelőzésében vagy kezelésében hasznosak volnának!
Hatásosnak tűnik a probiotikum: hasmenéses betegségben; antibiotikum mellé szedve az esetleg kialakuló hasmenés megelőzésére; Clostridium difficile fertőzés esetén (ez leginkább felnőtteket érint)
Az természetesen a jövő kérdése, milyen törzsek hatásosságát sikerül bizonyítani egyéb betegségekben. Irritábilis bél szindrómában még nem sikerült egyértelmű baktériumtörzs pozitív hatását sem maradéktalanul igazolni az ígéretes kezdeti eredmények ellenére, így végleges ajánlásra még várnunk kell. A csecsemőkori hasfájás (kólika) esetében úgy tűnik, hogy a Biogaia probiotikum hatásos lehet, de vannak ezt cáfoló vizsgálatok is.
A probiotikum hatalmas üzlet – ne dőljön be a reklámoknak!
Fontos kiemelni, hogy a különböző, szájon át bevitt probiotikumok, azaz „jó” baktériumok vagy „jó” gombák eltérő mértékben állnak ellen a gyomorsavnak, epesavnak és eltérő mértékben képesek a vastagbélben elszaporodni, megtapadni. Ezért ha egy baktérium/gombatörzs hatásossága klinikailag igazolt, attól még egy másik, nem vizsgált törzs könnyen lehet teljesen hatástalan is! Az eddigi vizsgálatokban jelentős különbségek voltak a törzsek hatásossága között.
Jó marketinges szöveg, hogy némelyik probiotikum 5-10 féle baktériumtörzset tartalmaz: de ez nem jelenti azt, hogy hatásosabb, sőt! Volt egy ezt vizsgáló kutatás, amely kimutatta, hogy egy adott törzs önmagában történő alkalmazása hatásosabb, mintha 4-5 másik törzzsel együtt alkalmazzuk kombinációban. Ne dőljünk be a csomagolásnak: hiába tartalmaz a probiotikum egyéb összetevőket (vitaminok, nyomelemek, ginkgo biloba, galagonyakivonat vagy bármilyen természetes összetevőt), NEM ettől lesz hatásos és jó! A gyártók sajnos a vásárlói logika alapján dolgoznak: ha van két ugyanolyan probiotikum, de az egyikben C-vitamin és ginkgo biloba is van, ez utóbbit fogják venni az emberek, mondván az „többet tud”. Ez nem igaz!
Sok levelet kapok, amiben konkrét probiotikum termékekről kérdeznek. Most válaszolok: az efféle termékek össze-vissza tartalmaznak különböző törzseket, klinikailag legtöbbször nem vizsgált, nem bizonyított a hatásuk! A hatásos, valamint a sokat reklámozott probiotikumokról alább írok konkrétan.
Ezek a népszerű készítmények – és ezek a tények…
Az egyik legnépszerűbb, gyakran reklámozott probiotikum (nevét nem írom le) egyedül Bacillus clausii törzset tartalmaz. A törzs polirezisztens, azaz több tucat antibiotikumnak ellenáll, így ha mellé antibiotikumot szedünk, azzal nem irtjuk ki ezt a törzset is. Hasmenéses betegség kapcsán az Európai Gyermekgasztroenterológiai Társaság (ESPGHAN) nem tudott ajánlást/véleményt mondani, mivel csak egy darab értékelhető vizsgálat készült a termékkel. Tényleges hatása egyáltalán nincs kellően bizonyítva, én sem tudom javasolni gyerekeknek, könnyen lehet, hogy semmit sem ér. A gyerekek körében leggyakrabban használt probiotikum összegezve: 🙁
A Protexin Restore és Balance a VSL#3-hoz nagyon hasonló probiotikum-kombinációt, főként különféle Lactobacillusokat tartalmaz (Lactobacillus rhamnosus, Bifidobacterium breve, Bifidobacterium infantis, Lactobacillus acidophilus, Lactobacillus plantarum, Lactobacillus paracasei, Lactobacillus bulgaricus, Streptococcus thermophilus). Ezzel a kombinációval már több vizsgálat készült, de tudományosan még ennek a hatása sincs eléggé bizonyítva, ráadásul ezek a baktériumok antibiotikumra ugyanúgy érzékenyek: azaz ha antibiotikum mellé, azzal együtt szedjük be őket, elhalhatnak, semmit sem fognak hatni. Elvileg legalább három órával az antibiotikum szedése után kell őket bevenni, de hiába tapadnak meg a bélben, az antibiotikum őket is pusztítja, használatuk tehát bizonyos tekintetben szélmalomharc, ha antibiotikumot is szedünk egyidejűleg. A boltok polcain található legtöbb egyéb termék a Protexinhez hasonló baktériumtörzseket tartalmaz (főként Lactobacillusokat). Egy tartós vagy többféle antibiotikum-kúra után sok szülő gondolja, hogy „helyre kell állítani a bélflórát”. Nincs semmiféle komoly tudományos bizonyíték, hogy erre tényleg szüksége lenne a szervezetnek és ez a probiotikum hatásos volna ilyen célból, de ha ilyenre igénye van és ragaszkodik ehhez, a Protexin Restore kipróbálható. Protexin összegezve: 😐
A Biogaia Protectis probiotikum egyedül az anyatejből izolált Lactobacillus reuteri DSM 17938 törzset tartalmazza. A készítmény elérhető csepp és rágótabletta formájában is, nagyon sok antibiotikumnak ellenáll, azaz rezisztens – érzékeny viszont gentamycin, oxacillin, kloramfenikol, clindamycin, lincomycin, erithromycin, clarithromycin antibiotikumokra (így ilyen gyógyszer esetén néhány órával később javasolt bevenni). Tudományos bizonyítékok igazolják, hogy ez a törzs hatásos hasmenéses betegség esetén. A kizárólag anyatejjel táplált csecsemőknél jelentkező hasfájás esetében egyes vizsgálatok szerint csökkentheti a panaszokat – viszont vannak ennek ellentmondó vizsgálatok is, tehát végleges álláspont ennek kapcsán nincs. Biogaia Protectis összegezve: 🙂
Az Enterol probiotikum egyedül egy Saccharomyces boulardii nevű élesztőgombát tartalmaz, immunhiányos betegségben nem adható. Előnye, hogy mivel nem baktérium, hanem élesztőgomba, ezért a szedett antibiotikumok nincsenek rá hatással. Hasmenéses betegség esetén ennek pozitív hatását igazolja messze a legtöbb vizsgálat. Az Enterol volt az a termék, amely tesztvásárlásom során a patikában a polcon nem volt elérhető, a pénztárnál kérésemre azonban adtak. Ennek magyarázata, hogy az Enterolt nem étrendkiegészítőként, hanem gyógyszerként törzskönyvezték, ezért csak a patikában, kérésre adhatja ki a patikus – de recept nem kell hozzá. Telefonos „kutatásom” alapján a nagyobb patikákban mindig kapható, csak néhány kisebb patikában nincs készleten, rendelésre azonban 1-2 nap alatt beszerzik. Mivel a készítmény szobahőmérsékleten évekig eláll, érdemes előre beszerezni. Kisebb korban a tasakot ajánlom, a benne lévő por ételbe, italba keverhető. Ha a patikában csak kapszula van, az sem probléma: a kapszula könnyen széthúzható, a benne lévő por ugyanúgy 250 mg hatóanyagot tartalmaz, mint egy tasak, tehát gyermekeknél is használható. A készítmény ráadásul olcsóbb, mint a Protexin – hiába, itt nem kell akkora marketingköltséget megfizetnünk. Kb. 1500 forintba kerül az 5-10 napos adagja. Nemrég megváltozott az ajánlás, így már betöltött két hónapos életkortól adható.
Enterol összegezve: :-))))))
Hasmenéses betegség esetén kell-e probiotikum? Antibiotikum mellé szükséges-e, és ha igen, melyik?
Cikkem második részét emailben küldöm ki, ha megadja címét az alábbi űrlapon, ezekre is választ kap.
dr. Novák Hunor
Forrás:
Clostridium difficile and probiotics, Lisa E Davidson, MD; Patricia L Hibberd, MD, PhD – UpToDate.com
European Society for Paediatric Gastroenterology, Hepatology, and Nutrition/European Society for Paediatric Infectious Diseases Evidence-based Guidelines for the Management of Acute Gastroenteritis in Children in Europe
European Society for Pediatric Gastroenterology, Hepatology, and Nutrition/European Society for Pediatric Infectious Diseases Evidence-Based Guidelines for the Management of Acute Gastroenteritis in Children in Europe: Update 2014
www.UpToDate.com – Probiotics for gastrointestinal diseases – R Balfour Sartor, MD ;J Thomas Lamont, MD; Shilpa Grover, MD, MPH
dr. Gárdos László: a Probiotikumok gyermekkorban történő alkalmazásával kapcsolatos kérdések és evidenciák – I (Gyermekgyógyászat, 2014, 65. Évfolyam, 2. szám)
Kép: vectorikart © 123RF.com; Ikon képek: Pixabay és Pixabay