Vegyes hírek
Hozzátáplálás: mikor és mit ehet a baba? Ezek a legújabb nemzetközi orvosi ajánlások
2019-02-27
| Frissítve:
2020-06-14 18:06:46
Dr. Novák Hunor
A rendkívül elterjedt és divatos hozzátáplálási táblázatoknak gyakorlatilag nincs sok értelme, nincs tudományos alapja. De mik a hozzátáplálás lépései babáknál? Az is kiderül cikkemből, hogy az alma, banán, sütőtök, gomba csecsemőknek mikor adható.
Sokan kérték már, hogy foglalkozzak a hozzátáplálás kérdésével. Ez a cikk már több hete elérhető VIP-előfizetőim számára, azonban mivel több mint egy éve nem lehet előfizetni-csatlakozni a csoportomhoz, illetve a közelmúltban a tej kapcsán sok téves információ látott napvilágot, úgy döntöttem, ezt az összefoglalót ingyenesen elérhetővé teszem mindenki számára. A témából most egy részletes összefoglalóval próbálok segíteni, ami nem a szokásokra, tekintélyre, saját véleményre, hanem a legmodernebb nyugat-európai és amerikai orvosszakmai ajánlásokra épül – források a cikk alján. A legújabbat nem úgy kell érteni, hogy az elmúlt hónapban gyökeresen megváltozott minden, hiszen több éves, vagy akár több évtizedes információkról beszélünk, azonban mint minden, ezek is lassan terjednek el a mindennapi gyakorlatban.
A hozzátáplálás témája kapcsán találkozhat a “szolidok” (vagy solid food) fogalommal, ami minden olyan ételt jelent, ami nem folyadék (nem anyatej vagy tápszer).
Mikor kezdjük a hozzátáplálást?
Akkor, amikor az adott gyermek neurológiailag és pszichésen is megérett rá, ez betöltött 4-6 hónapos kor után várható, azaz például 4,5 hónaposan is lehet kezdeni a hozzátáplálást, ha úgy alakul (például kevesebb a tej, nem kell ilyenkor mindenképp tápszerhez nyúlni. Persze nagyon jó ilyenkor a donor anyatej beszerzése, de ez hazánkban sajnos sok helyen nehezen megoldható.). A legjobb táplálék addig az anyatej, a tápszer csak “szükséges rossz” lehet orvosi szemmel.
Négy hónapos kor előtt egyértelműen nem javasolt elkezdeni a hozzátáplálást, mert veszélyes lehet és károkat okozhatunk a gyermeknek. Hat hónapos kor után pedig a hozzátáplálást már muszáj elkezdeni, mert az anyatej önmagában ebben a korban már nem elég, nem tartalmaz elég energiát, fehérjét, vasat, cinket, vitaminokat.
Hogy pontosan mikor érdemes elkezdeni a hozzátáplálást, azt gyereke válogatja. Akkor érett meg a gyermek a hozzátáplálásra, ha segítséggel ugyan, de stabilan ül, fejét és nyakát jól tartja, mozgatja, irányítja. Igazából ha ezt az egy dolgot tudja, akkor legtöbbször az alábbi feltételek is teljesülnek már, mert azokat is tudni szokták:
- hason fekve kezeivel fel tudja nyomni magát (kiegyenesített karokkal) és így nézelődik
- pürés ételeket nyelvével hátra tudja lökni és lenyeli
- eltűnik a “nyelvkilökő reflex”: azaz ha valamit az ajkai közé rakunk, nyelvével kilöki azt
- kezével szájához emel, játékokat nyalogat, kóstol
- vágyakozik az ételre (kinyitja a száját, előre hajol) vagy jóllakottság jeleit mutatja (hátradől, elfordul)
Ha rágja az ökleit, vagy éjszaka újból felébred és extra szopit szeretne, az is jele LEHET annak, hogy időszerű lehet a hozzátáplálás – de fontos, hogy ezek a jelek nem igazán mérvadóak és legtöbbször egyéb okok miatt fordulnak elő, hozzátáplálás esedékességétől teljesen függetlenül.
Nagyobb, puhább ételdarabokat 8-10 hónapos korban a gyermek saját kezével megfoghat, rágicsálhat: jó megoldás, ha akkorára vágjuk az ételdarabokat, amekkora a gyermek ujja, erre a célre kiváló étel a banán, avokádó is.
Hogyan szoktassa le a szopizásról? Meddig kapjon kiegészítésként anyatejet?
Rövidítse a szopizás időtartamát vagy nyújtsa meg a szopizások közti időt, és ilyenkor “támadjon” ételekkel, akár egy teljes szoptatást ki is válthat. Az esti szoptatást célszerű minél tovább meghagyni.
Az anyatej mennyiségét fokozatosan kell csökkenteni a hozzátáplálás során úgy, hogy ne kapjon napi 1 liternél többet. Két éves korig nagyon jó, ha kiegészítésként szopizik napi 1-2 alkalommal, bár utána sincs felső életkori határ, de… Erről részletesen ebben a a videóban beszéltem:
Barátságos hozzátáplálás – így lesz jóban a gyermeke az étellel
Soha ne keseredjen el, minden gyermek más és más, valakinél gyorsabban, valakinél sokkal lassabban lehet csak haladni. Lesz, amikor néha kevesebbet eszik, másik nap pedig többet, és olyan is lehet, hogy teljesen elutasít napokig minden ételt és csak az anyatej kell neki, ez mind normális! Ne erőltesse, ne forogjon a család élete görcsösen a hozzátáplálás körül. Az evés ne kényszer, hanem örömforrás legyen!
Bár banális tanács lehet, de nagyon fontos, hogy mindig tesztelje, nem túl hideg / meleg -e az étel, mert egy rossz élmény nagyon hátravetheti a hozzátáplálás folyamatát!
Engedje, hogy a baba belenyúljon, “játsszon” az étellel, megnézze, próbálja magát etetni, lenyalhassa azt saját ujjairól. Etetés során soha ne feszítse ki a száját a kanállal, várja meg, amíg a baba kinyitja a száját, és ne etesse túl gyorsan! Egy étel bevezetése során az elején normális, ha csak néhány teáskanálnyi ételt eszik meg. Nagyon fontos, hogy kanállal etessük, és ne cumisüvegből tápláljunk hozzá!
Mit és mikor adjon a gyermekének? Ne higgyen a hozzátáplálási táblázatoknak
Rendkívül elterjedtek és népszerűek a különböző hozzátáplálási táblázatok, amik elmondják, mikor ehet egy csecsemő őszibarackot, földimogyorókrémet, vörös húst, tonhalat, gombát vagy épp puffasztó zöldségeket. Ezeknek a táblázatoknak gyakorlatilag nem sok értelme van, tudományos ajánlások ilyen táblázatot vagy konkrétumokat nem tartalmaznak, és véleményem szerint csak kényszert és terhet rak a szülők vállára. Ráadásul ha egy gyermek ízlése eltér az előírt táblázattól, könnyen szenvedés és evésundor lehet a vége, mert a szülő csak az almát erőlteti, amit a gyerek például egyszerűen nem szeret, de a brokkolit imádja. Egy a lényeg: nézze a gyermek igényeit!
A táblázatoknak olyan értelemben lehet létjogosultsága, hogy vannak “nem túl magasan kvalifikált szülők”, akiknek ha azt mondjuk, “bármit ehet a gyermek”, 4 hónaposan elkezdik pörkölttel, chipsszel tömni vagy Fantával itatni – ezek nem példák, hanem sajnos mind megtörtént esetek.
Nekik (és háziorvosaiknak) segítség lehet, ha azt az információt kapják az ilyen egyszerű szülők, hogy a gyermek először csak almapépet ehet, utána krumplit stb, így elkerülhető, hogy töltött káposztát vagy hamburgert kapjon az öt hónapos baba. Olyan értelemben is segítség lehet, hogy egyes alapanyagokra, receptötletekre jobban felhívja az anyukák figyelmét. „Értelmesebb” szülőknek azonban a hozzátáplálási táblázatokat nem javaslom – nem véletlen, hogy a nagy nemzetközi ajánlások nem tartalmaznak ilyen táblázatokat.
Ami fontos, hogy először egyféle összetevőjű étel adása javasolt, és 3-5 napig ezt javasolt adni kiegészítésképp az anyatej mellé. Ez azért fontos, mert ha egyidőben többféle új ételt kezdtünk el adni, és néhány nap múlva allergiás tünetek, hasfájás jelentkezik, senki sem fogja megmondani, melyik ételt okozza. Ezért fontos, hogy mindig 3-5 napos folyamatos adás után vezessünk be az újabb ételeket.
Hazánkban is komoly probléma a vashiány csecsemőknél, és éppen ezért az USA-ban a gabonaféléket és a pürésített húsokat részesítik előnyben az elsőként adandó ételekként – és ezzel maximálisan egyetértek. Ha valamire érdemes figyelni, az az, hogy vasban gazdag ételekből minél többet egyen a gyermek. A vörös húsok (disznó, marha) és a máj is sok vasat tartalmaz, zöldségek közül pedig a bab, borsó, lencse, csicseriborsó, zöld leveles zöldségek emelendők ki. Gabonafélék alatt főként a rizst-rizspépet ajánlják: ez a legkevésbé allergén, vasat tartalmaz, de más gabonaféle is alkalmazható (pl zab, kukorica, árpa stb), sőt célszerű is többfélét adni a rizs potenciális arzéntartalma miatt. Ha rizset-rizspépet vesz, akkor pedig célszerű az alacsonyabb arzéntartalmút választani, de változatos táplálkozás mellett nem kell az arzéntól rettegni. Ezeket a gabonapépeket elkészítheti tápszerrel, anyatejjel, vízzel is, kezdetben szoptatás végén 1 teáskanállal adhat, a cél, hogy 6-8 hónapos korban naponta kb. 5-6 evőkanállal megegyen naponta.
De ha akarja, és a gyermeke úgy kívánja, a hozzátáplálást kezdheti pürésített gyümölcsökkel, zöldségekkel is, az angol ajánlás például ezt részesíti kissé előnyben. De gyakorlatilag bármit, bármikor ehet a gyermek: krumpli, édesburgonya, répa, körte, brokkoli, tojás, teljesen felesleges felsorolni, a néhány kivételről a cikk alján lesz szó.
Glutént is kaphat a gyermek kis mennyiségben ugyanúgy, akár már 4-6 hónaposan. A babakeksz ételekbe történő belereszelése nem feltétlenül a legjobb, hiszen a kekszek alapból cukrozottak, édesebbek, előnyben részesítendők a számos helyen (bevásárlóközpont, DM, Rossmann stb.) kapható gabonaporok használata. Hogy mennyi glutént kaphat a gyermek, arra nincs ajánlás, nincs tiltás, ésszerű keretek között kell mozogni, azaz 7 hónaposan ne egyen meg napi 2 szelet kenyeret vagy egy rakat babakekszet.
A zsír és koleszterin bevitel nem tiltott csecsemőknél.
Mit csináljak, ha nem eszi meg az adott ételféleséget, ha már többször is elutasította?
Nem tudok csodapraktikát mondani, csak egyet, ami a statisztikák és a kutatások szerint is működik: ne adja fel, kínálja fel újra és újra az elutasított ételt sokszor, nem erőltetve, változatos helyzetekben. Nagyon fontos, hogy ne erőltesse, azaz ha ebédkor nem fogadta el, ne szenvedjen még 10 percig, hanem lépjen túl rajta, és próbálja meg másik nap, jövő héten másik étkezésnél stb.
Ezt javasolja az Uptodate.com is, rengeteg szakirodalom és kutatás igazolja, hogy sokszor 15x-i kínálás, próbálkozás (!) vezetett sikerre és fogadta el a gyermek az adott ételt. Amit az elmúlt 4 hétben 10x visszautasított, azt lehet, hogy holnap 11x-re meg fogja enni. Szóval nem kell feladni, ez teljesen normális, hogy ilyen kis makacsok! 🙂 És nem, nem a homeopátia, mágneses karkötő vagy a szoba sarkában elhelyezett gyógyító kristály miatt fogja 11x-re elfogadni az adott ételt.
Problémás esetekben érdemes anyatejjel összekeverni az ételt, szoptatás közben vagy közvetlenül utána adni, mert az növeli az új étel elfogadásának esélyét.
Nem igaz, hogy az allergéneket később javasolt bevezetni
Régen (és ez nem is volt olyan régen, jó pár éve) azt gondolták és javasolták, hogy a gyakran allergizáló ételeket (pl.: tojás, földimogyorókrém stb) minél később, csak 12 hónapos kor után javasolt adni. Ez azt hozta magával, hogy drasztikusan nőtt a földimogyoró-; tojásallergiások száma, kiderült ugyanis, hogy ha a gyermek nem találkozott időben, az anyatejes táplálás mellett az adott étellel-allergénnel, később azt idegenként ismerte fel és nagyobb eséllyel alakult ki allergiás reakció.
Ezért javasolt ilyen allergéneket adni a gyermeknek, persze földimogyorót nem egészben, hanem porítva, ételbe keverve vagy földimogyorókrémként egy picit. Ez igaz a tojásra, halra, tejtermékekre stb is. Tejtermék adása 6 hónapos kor után ajánlott (sajt, túró, joghurt stb), tehéntejet is adhat már hat hónapos korban olyan formában, ha azt kis mennyiségben főzéshez, étel elkészítéséhez használja. 12 hónapos kor alatt azonban nagyobb mennyiségű tej fogyasztása, ivása nem ajánlott!
Mi a helyzet, a céklával, nitráttal?
Relatíve nagy mennyiségben tartalmaz nitrátot a spenót, cékla, zöldbab, tök, répa – de a szakirodalom egyáltalán nem tiltja ezek adását, csak azt emeli ki az Uptodate.com is, hogy 4 hónapos kor alatt ne adjunk ilyet semmiképpen (de 4 hónapos kor alatt eleve semmit nem ajánlott adni anyatejen / tápszeren táplálékként), mert a nitrát egy methemoglobinémia nevű betegséget okozhat, károsíthatja a hemoglobint. 4 hónapos kor után nyugodtan adhatjuk a változatos étkezés részeként, tehát a cékla egyáltalán nem tiltott. Nagy mennyiségben minden okozhat problémát, változatosság esetén azonban nem.
Külön kiemelendő, hogy hazánkban a fúrt kutakakból származó víz sok esetben magas nitráttartalmú – így ha a házi zöldségeket ezzel öntözik, vagy az ételeket fogyasztás előtt ezzel mossák, problémát okozhat. Különösen veszélyes és tilos fúrt kútból származó vízből készíteni a gyermek tápszerét!
Mit ne adjon a gyermekének? A 100%-os gyümölcslé nagyon rossz
A fentiekből látható, hogy hozzátáplálás esetén óriási a szabadság, van azonban néhány dolog, amit nem javasolt adni.
12 hónaposnál fiatalabb gyermeknek ne adjon:
- tehéntejet nagy mennyiségben (fehérje és ionösszetétele nem jó a veséjének, “túlterheli azt”, továbbá növeli a vashiány rizikóját). 1-3 éves kor között is max napi fél liter tehéntej ivása javasolt!
- kecsketejet, növényi tejet (rizstej, rizsital, szója, kókusz, stb, ez alól csak a ritkán használatos szójaalapú tápszer lehet kivétel – a rizstej a magasabb arzéntartalom miatt kerülendő gyermekeknél legalább néhány éves korig
- mézet semmilyen formában, jól megsütött süteményben sem (kórokozó spórája lehet benne, ami ilyen korban halálos betegséget, botulizmust okozhat)
- édesköményt se tea, se semmilyen más formában: bár ennek használata nagyon elterjedt világszerte babák hasfájása, emésztési problémák kezelése céljából (hatása persze finoman szólva kérdéses), egy esztragol nevű hatóanyagot tartalmaz, ami bizonyítottan rákkeltő. Bár egy felnőttnek ettől nem igazán kell tartania, a babák szervezete sokkal érzékenyebb, és mivel semmilyen adat nincs arra vonatkozólag, hogy csecsemőknél ez a dózis nem okoz komoly problémát, az Európai Gyógyszerügynökség 4 éves kor alatt kifejezetten nem ajánlja az édeskömény használatát.
- gyümölcslevet: a hiedelemmel ellentétben ez nem egészséges, túl tömény, hízlaló, még 12 hónapos kor után sem igazán jó ötlet. Bár a 100%-os gyümölcslé egészségesnek tűnhet, sajnos orvosilag kifejezetten rossz!
- mindenféle hozzáadott só és cukor kerülendő: kimutatott, hogy hiába ízesíti így az ételeket, nem nő hosszú távon a hozzátáplálás sikeressége, viszont ha csecsemőkorában minimálisra csökkenti a sót, cukrot, akkor későbbi életében a sós-édes ízérzés küszöbértékét igazoltan csökkenti. Azaz már kevésbé sós, cukros ételeket is ugyanúgy fog élvezni, mint agyoncukrozott-agyonsózott verziójukat.
- ne adjon gyermekének kemény, kerek, félrenyelhető ételeket, mint például magvakat egészben (ezek borzasztó veszélyesek, tüdőbe kerülve komolyan károsítják a tüdőállományt); szőlőt, répát, cukorkákat!
Fontos üzenet a hozzátápláláshoz
A fentieken túl a legfontosabb üzenet: főbb irányvonalak vannak, szigorú hozzátáplálási irányelvek azonban nincsenek, hogy mikor ehet a gyermek körtét vagy gombát. Minden gyermek más és más, ne stresszelje túl, dőljön hátra, bízzon az ösztöneiben és próbálkozzon kitartóan! A hozzátáplálás során is rendkívül fontos a percentilis görbe vezetése, és havonta 1x berajzolni az értékeket, hiszen nagyobb eséllyel időben derülhet ki, ha nem jut elég energiához, vashoz gyermeke, vagy allergiás valamilyen ételre…
Mi a helyzet a BLW-vel?
Baby led weaning egy olyan napjainkban divatos, alternatív hozzátáplálási forma, ahol a gyermek irányítja a hozzátáplálás folyamatát, válogat és eszik a kezével. A BLW-ről jelenleg még kevés az adat, pár jogos és aggasztó kérdés merül fel, nem világos, hogy vas- és energiahiány kialakulhat-e, nem tisztázott a fulladásos kockázat (ami azért elég erőteljesen felmerül), ezért az ajánlások vagy nem ajánlják ezt a hozzátáplálási formát, vagy nem is foglalkoznak vele.
Ha a gyermek táplálásával kapcsolatban problémája van, vagy ételallergia felmerül, magánrendelésemen tudok segíteni Önnek.
Take home message, azaz útravaló tudnivaló: betöltött 4-6 hónapos kor után kezdje el a hozzátáplálást, felejtse el a hozzátáplálási táblázatokat, és adjon vasban gazdag ételeket gyermekének! Kerüljön minden hozzáadott sót, cukrot!
Forrás:
Introducing solid foods and vitamin and mineral supplementation during infancy – Uptodate.com
Maternal and child nutrition – NICE guideline
Your baby’s first solid foods – NHS
Complementary Feeding: A Position Paper by the European Society for Paediatric Gastroenterology, Hepatology, and Nutrition (ESPGHAN) Committee on Nutrition – J Pediatr Gastroenterol Nurt. 2017; 64(1):119-132
Iron Requirements of Infants and Toddlers – European Society for Paediatric Gastroenterology, Hepatology, and Nutrition (ESPGHAN)
Arsenic in Rice: A Cause for Concern- ESPGHAN consensus statement
Fotó: Pixabay, Antonio Guillem © 123RF.com
