A kalcium használata allergiában és egyéb betegségekben indokolatlan, pénzkidobás

event 2016-12-03 | Frissítve: 2018-06-06
persondr. Novák Hunor

Magyarországon sokan javasolják, használják a kalciumot (leggyakrabban az ampullás kiszerelést) számos betegség esetén. Nemrég megkértem olvasóimat, írják le, milyen esetekben használták a kalciumot.

Fogzás, torokgyulladás és bármilyen egyéb gyulladás, nátha, orrfolyás, köhögés, fulladás, krupp, allergia, csalánkiütés (urticaria), viszketés, rovarcsípés – ezek voltak a leggyakoribb válaszok.

Hirdetés

A kérdés az: van értelme megvenni, hatásos szer ezekben az esetekben? Mi a helyzet külföldön?

Kalcium allergiára, darázscsípésre, méhcsípésre
Kalciumos ampulla és pezsgőtabletta rovarcsípésre, darázs- méhcsípés esetén? Felesleges!

Ahogy megszokhatták, kétkedő orvos lévén nem a hagyományokra, "mi már 50 éve így csináljuk"-szerű érvelésekre, sokszor elavult orvosi tankönyvekre, hanem a komoly klinikai vizsgálatokra, legnagyobb szaktekintélyek és nemzetközi szakmai szervezetek állásfoglalásaira, és a fejlett országok gyakorlatára, ajánlásaira támaszkodom álláspontom kialakítása során - így lesz ez mostani, kalciumról szóló írásomban is. 

dr Szíjjártó László kalcium allergiában
dr Szíjjártó László

Dr. Szíjjártó László gyermekgyógyász, légúti és ételallergénekkel foglalkozó, több mint 20 éve Hollandiában is dolgozó tapasztalt szakember adta az ötletet, hogy foglalkozzak a kalciummal kapcsolatos tévhitekkel: elmondása szerint iszonyatos lemaradásban vagyunk e téren is, mivel a világon talán egyedüliként Magyarországon még mindig azt hisszük, hogy a kalcium hatásos gyógyszer például allergiában. “Az igazság sajnos az, hogy egyáltalán nincs bizonyítva a kalcium hatása a fent részletezett, olvasók által összegyűjtött kórképek egyikében sem. A kalcium, mint csodagyógyszer egy hungarikum: míg a magyar kollégák jó része nagyon gyakran javasolja különböző betegségekben, addig fejlett egészségüggyel rendelkező országokban, így például Hollandiában sem használjuk ilyen célokból. Én a kalcium használatát a fenti esetekben nem ajánlom, ilyenkor véleményem szerint egyszerű pénzkidobás” – mondta kérdésemre dr. Szíjjártó László gyermekspecialista. 

Én is így gondolom: az általam megkeresett, külföldön dolgozó orvosok mosolyogtak vagy értetlenkedtek, amikor a kalcium például allergiában vagy köhögésben történő alkalmazásáról kérdeztem őket. Nem találtam olyan szakmai protokollt, komoly vizsgálatot, külföldi szakmai szervezetet, amely javasolná a kalciumot a fent részletezett esetekben. A világ vezető, fizetős orvosi szaklapja, a közel 6.000 orvos/tudós által szerkesztett UpToDate.com még csak szót sem ejt a fenti betegségekben, allergiában a kalciumról. Ez a magyar kalciummánia tehát minden komoly szakmai alapot nélkülöz. Van egy mondás: ami mindenre jó, az valójában semmire sem…

Én is a bizonyítékon alapuló orvoslásban hiszek: azaz számos különböző vizsgálatnak, sok beteget megvizsgálva kellene igazolnia, hogy placebohoz (hatóanyag nélküli szer) képest jelentős pozitív hatása van a kalciumnak adott kórképekben - de ez a mai napig nem történt meg, így hát nem csoda, hogy a kalciumot a fenti esetekben komoly szakmai szervezetek még csak számításba sem veszik. Mivel klinikai vizsgálatokkal nem bizonyították a kalcium jótékony hatását, és külföldön sem javasolják, nem használják fogzás, torokgyulladás és bármilyen egyéb gyulladás, nátha, orrfolyás, köhögés, fulladás, krupp, allergia, csalánkiütés (urticaria), viszketés, rovarcsípés esetén, ezért én sem ajánlom a kalciumot ezekben a kórképekben. 

Allergiában kalcium helyett léteznek bizonyítottan hatásos gyógyszerek, például a második-harmadik generációs antihisztaminok (például a cetirizin tabletta vagy szirup). 

A kalcium bár viszonylag ártalmatlan szer, de ritka esetben akár kárt is okozhatunk vele, nagy dózisban a túl sok kalcium a vese állományában lerakódhat (nefrokalcinózis), vagy akár vesekövet is okozhat. A vizsgálatok szerint felnőttekben a kalcium ráadásul jelentősen növeli a szívinfarktus kockázatát.

Ritka esetekben indokolt a kalcium adása, ezek közül még a leggyakoribbnak az számít, ha tehéntejfehérje-allergia miatt a gyermek nem fogyaszthat kalciumban gazdag tejtermékeket - de ilyenkor sem az allergiára hat a kalcium, hanem csak pótolni kell ilyen módon (a csontok számára is fontos).

Súlyos allergiában a kalciumban való bizalom halálhoz vezethet, ha nem alkalmazunk időben tényleg hatásos gyógyszert

Egy korábbi hozzászólásban egy kedves olvasóm a következőt írta: "10 évvel ezelőtt a kalciumos ampulla mentette meg az életem, amikor majdnem belehaltam két adalékanyag okozta allergiába. (…) Azon az éjjelen 3 kalciumos ampullát ittam meg, kb. 2 óránként egyet. Az orvosok szerint annak köszönhetem, hogy nem fulladtam meg. Nekem bevált akkor, azóta mindig van itthon biztosítékként, de másra nem használom." A hozzászólás írója jobban tenné, ha a kalcium helyett tényleg hatásos allergiaellenes gyógyszereket szerezne be. A kalciumban való alaptalan bizalom legközelebb jó eséllyel a halálát is okozhatja: hiszen súlyos esetben egyedül a kalciumot használni és remélni, hogy hat, végzetes lehet, ha a tényleg hatásos gyógyszereket nem használja. Allergiában az antihisztamin, szteroid és súlyos esetben az adrenalin segíthet, az ezekkel való késlekedés akár halálhoz is vezethet! 

 

Kalcium egyenlő szenvedés

A legnagyobb baj, hogy Magyarországon elsődleges, kizárólagos “gyógyszerként” használják sokan a kalciumot például allergiában, rovarcsípésben. Ha a tünetek nem enyhülnek maguktól, a kalcium csak fokozza a szenvedést, hiszen sokan napokig nem vesznek be tényleg hatásos gyógyszert, antihisztamint – azt hiszik, a kalcium megfelelő választás és napokig kínlódnak. 

N. Mónika hozzászóló írta korábbi cikkem alatt: “Nálam a gyerek lába dagadt fel méhcsípésnél, 4 napig adagolgattam a kalciumot, borogattam, amíre végre elmúlott. Rájöttem, hogy semmit sem hat! Azóta antihisztaminra álltunk át, fel sem dagad, ha gyorsan beadom.” Hasonló tapasztalata van D. Krisztina olvasómnak is: “Nagyon feldagadok mindig a méhcsípéstől. Aztán egyszer egy doktornő mondta, hogy arra, sőt semmilyen csípésre nem jó a kalcium. Azóta antihisztamint szedek, ha betámadnak a méhek, és tökéletes, egyáltalán nem dagadok fel :-) Nagyon örülök, hogy végre valaki felvilágosított, kalcium mellett ugyanis 2-3 hét dagadás volt, elviselhetetlen viszketéssel, lila ödémával...”

 

De akkor miért olyan népszerű a kalcium még mindig Magyarországon? Szerintem ezek miatt

  1. A modern, hatásos allergiaellenes készítmények (például antihisztaminok) felfedezése előtt sok mindennel próbálkoztak az orvosok: 1890-1930 között a kalcium adása főként a német nyelvterületeken tradíciónak számított allergia, kiütés esetén, akkor hatásosnak hitte az orvosok egy része - ez a szokás hazánkban is elterjedt, és vélhetően azóta nem akar kikopni a gyakorlatból. Napjainkban az orvosok fiatal korukban ezt látják maguk körül, és kevesen kérdőjelezik meg a tapasztalt kollégák, kiváló orvosok által alkalmazott kalcium hatásosságát, létjogosultságát.  

    Régebben volt egy antihisztamint és kalciumot tartalmazó gyógyszer, amit széles körben használtak (Calcium Sandosten), ezt azonban már meghaladta a kor. A nevében nagyon hasonló Calcium sandoz azonban már csak kalciumot tartalmaz, antihisztamint nem – ez a zavaros váltás szintén hozzájárulhatott a kalcium népszerűségéhez. Ráadásul legnagyobb megdöbbenésemre a hivatalos magyar gyógyszerkönyvben, a Pharmindexben a népszerű ampullás kalciumoldat terápiás javallatai között ez szerepel: "allergiás betegségek, gyulladások adjuváns (kiegészítő) kezelése". Ez nagyon megtévesztő: a készítményt 1933-ban (!) engedélyezték ilyen terápiás indikációval (javallattal), amikor még nem kellett komoly vizsgálatokkal alátámasztani, tényleg hatásos-e allergia és gyulladások esetén, így hát ez a mondat belekerült – ma már ez aligha történhetne meg a szigorú követelmények miatt, hiszen nincsen olyan komoly vizsgálat, amely igazolná, hogy tényleg hatásos ilyen esetekben.

  2. Sok orvos azt mondja: “a kalcium viszonylag biztonságos szer, nem ártunk vele, nem lesz érdemi mellékhatás – lehet, hogy nem hat, de az is lehet, hogy segíti a gyógyulást”. Bár nincs igazolva a kalcium hatásossága, de sok orvos a tapasztalataira hagyatkozva alkalmazza, bízik benne. A baj az, hogy a fentebb említett betegségek, allergiás tünetek, csalánkiütések szinte mindig maguktól enyhülnek, megszűnnek, így tévesen az a látszat keletkezhet a szülőben és az orvosban, hogy az alkalmazott kalcium volt hatásos. Biztosat a kalcium hatásáról kettősvak, placebo-kontrollált vizsgálatok híján nem mondhatunk, ezért NEM követ el hibát az az orvos, aki javasolja használatát - de én pénzkidobásnak tartom, hiszen ennyi erővel C-vitamint, vasat és számos más készítményt is javasolhatunk a betegeknek például allergiában, ami szakmailag nincs alátámasztva, és felesleges anyagi kiadást jelenthet a családok számára.

  3.  A hálapénzt adó vagy fizetős magánrendelésen megjelenő szülők elégedettségét, fizetési szándékát (“nem jöttünk hiába”) nagy fokban növelik a látványos dolgok, beavatkozások: beadott injekció, sok receptre felírt gyógyszer, antibiotikum. Sokszor maguk a szülők kérik/követelik ezeket, hiszen nehéz elfogadni egy szülőnek a tétlenséget és a valóságot: sok esetben semmiféle gyógyszer nem indokolt szakmailag, hiszen az adott betegségre nincs hatásos gyógymód, a gyermek magától meg fog gyógyulni, a tünetek maguktól szűnnek meg. Ezekben az esetekben a receptre felírt ampullás kalcium “tökéletes” választás…

1900 körül sokan hitték, hogy az allergiában hatásos a kalcium

Milyen vizsgálatok történtek a kalciummal kapcsolatban? Az első, általam interneten fellelt cikk 1896-ban íródott, akkor két betegnek adtak kalciumot és úgy vélték, hatásos lehet csalánkiütésben, viszketésben. Az 1900-as évek elején még sok orvos hitt ebben, nem fárasztanám az olvasókat a részletekkel (érdeklődőknek alul a forrásnál megtalálhatóak a cikkek időrendben), a lényeg, hogy már 1930 körül leírták az addigi vizsgálatokat áttekintve, hogy a kalciumnak nincs érdemi hatása, és nem javasolt a használata allergia esetén. Az elmúlt évtizedekben nem találtam komoly klinikai vizsgálatot, amely a kalcium hatását vizsgálta volna például allergiában (néhány vizsgálat történt, de nagyon-nagyon kis betegszámmal, kb. 7-20 fő bevonásával).

Ne legyenek illúzióink: ha a kalcium valóban hatásos lenne például allergiában, már számos komoly vizsgálat történt volna ezzel a készítménnyel. Hiszen a profitorientált gyógyszergyáraknak is ez az érdeke: ha igazolt lenne a hatás, fejlett országokban is nagyon sok orvos írná fel a betegeknek a kalciumot az antihisztamin mellé kiegészítésként, ami még több bevételt jelentene. A legtöbb beteg által használt ampullás kalcium néhány napra elegendő adagja kb. 800 forint, míg egy valóban hatásos allergiaellenes szer, a cetirizin 1 havi (!) adagja kb. 500 forint. Azaz a kalcium nem pusztán hatástalan, de drágább is - a gyógyszergyárak biztosan jól keresnek vele. A téma kapcsán nemrég megszólalt hazánk egyik legkiválóbb allergológusa, a Semmelweis Egyetem I. sz. Gyermekgyógyászati Klinikáján dolgozó dr. Mezei Györgyi, aki elmondta: a kalcium használata allergiában teljesen felesleges, nincs helye a terápiában. Hamis biztonságérzetet ad, mert azt hiheti a beteg, bevett valami hatásos gyógyszert.   

Az Advances in Clinical and Experimental Medicine folyóiratban 2009-ben megjelent, “Van remény, hogy a kalcium hatásos allergiás betegségekben?” című tudományos cikk összegzi az eddigi vizsgálatokat azzal a záró véleménnyel: a kalcium rutinszerű alkalmazása allergiában indokolatlan, szakmailag nem alátámasztott, és inkább csak egy régi szokás eredménye. 

Take home message, azaz útravaló-tudnivaló:

A kalcium egy “hungarikum”, egy magyar “csoda”gyógyszer: talán a világon egyedüliként mi még mindig azt hisszük, hatásos gyógyszer allergiában, kiütéseknél – de ezek a tünetek legtöbbször maguktól is enyhülnek, ezért sokan tévesen azt hihetik, hogy az alkalmazott kalcium miatt szűntek meg a tünetek. Ha gyermekének allergiás tünete van, ne várja a kalciumtól a megváltást: adjon valóban hatásos allergiaellenes készítményt (pl.: antihisztamint)! Súlyos tünetek esetén mielőbb forduljon orvoshoz!

dr. Novák Hunor

Forrás:

UpToDate.com
Notes of two cases of urticaria treated by the administration of calcium chloride – 1896
The value of calcium in asthma, hay fever and urticaria – 1930
Blood calcium distribution in urticaria – 1930
The administration of nicotinic acid and calcium lactate in urticaria – 1944
Free serum calcium in urticaria – 1974
Reduction of reactivity to allergic rhinitis with intravenous administration of calcium – 1990
Influence of oral calcium medication on nasal resistance in the nasal allergen provocation test – 1993
Is There Any Hope for Calcium Use in Allergic Diseases? - 2009
Calcium Glycerophosphate Nasal Spray Reduces Rhinitis Symptoms - 2015