Láz

Lázgörcsös gyereknél sem kell rutinszerűen lázat csillapítani – mondja a Hollandiában dolgozó orvos

2016-12-04

| Frissítve:

2017-02-20 12:14:26

Dr. Novák Hunor

Magyarországon boszorkányüldözés folyik a lázzal kapcsolatban, a szülők és gyermekorvosok nagy része nem a korszerű szemlélet szerint ad lázcsillapítót gyermeknek – mondja dr. Szíjjártó László gyermekgyógyász specialista, aki egyúttal kifejtette: a hazánkban gyakori tévhitekkel, alaptalan félelmekkel ellentétben a láz semmilyen kárt nem okoz még 40 fok fölött sem.

Nem kell rutinszerűen lázat csillapítani 38 fok felett: teljesen mindegy, mit mutat a hőmérő, mindig a gyermek közérzete dönti el, kell-e lázcsillapítót alkalmazni. A közel 20 éve Hollandiában dolgozó specialistával beszélgettem.

Lázgörcs gyerekeknél lázcsillapítás
Itt éppen a Szent Márton szigeteken gyógyít – Szíjjártó doktor ott is dolgozik időnként

 

dr. Novák Hunor: Kedves László, pályafutásodat fiatal orvosként Székesfehérváron kezdted, majd Hollandiába kerültél. Mikor döbbentél rá, hogy Magyarországon rosszul viszonyulunk a lázhoz?

1995-ben szakorvosként Hollandiába mentem dolgozni, az itthon tanultak alapján próbáltam ellátni a betegeket, köztük egy lázgörcsös gyermeket. A nővérek és orvos kollégám jelezték, hogy ezt már rég nem így végzik: Hollandiában már akkor sem adtak lázcsillapítót vagy hűtőfürdőt egy lázgörcsölő gyermeknek. Átnéztem a szakirodalmat és láttam, hogy a holland kollegáimnak van igaza: nem érdemes egy lázas gyermeknél agresszívan lázat csillapítani, hiszen a láz semmilyen kárt nem okoz, s valószínűleg segíti a gyógyulást. Be kellett látnom, hogy a lázcsillapításról itthon szerzett ismereteim és gyakorlatom rég elavult és inkább árt, mint használ a betegeimnek.

dr. Novák Hunor: Az egyik leggyakoribb tévhit Magyarországon: ha engedjük a lázat felmenni, begörcsöl a gyermek. Sajnos a lázgörcs elnevezése is megtévesztő, jobb volna fertőzés által provokált görcsnek nevezni, hiszen a háttérben működő bonyolult biokémiai és élettani folyamatok okozzák a görcsöt, nem a gyorsan felszökő láz vagy magas testhőmérséklet. A lázcsillapító valójában semmilyen hatással nincs a „láz”görcsre. Hogy állnak külföldön a lázgörcs témájához?

Egyértelmű, minden szakmai irányelv és szakkönyv egyetért ebben: lázcsillapítással, lázcsillapítóval nem előzhető meg és nem kezelhető a lázgörcs, ezt jó minőségű kutatások igazolták és hatalmas országok több évtizedes gyakorlata is bizonyította, ezért Hollandiában, Angliában, Kanadában rég nem javasolják e céllal a lázcsillapítást. Magyarországon sok szülőben és orvosban még mindig több évtizedes tévhitek élnek ezzel kapcsolatban.

dr. Novák Hunor: 39,8 fokot mutat a hőmérő egy lázas gyermeknél, adjunk-e lázcsillapítót?

Hűtőfürdő gyerekeknél
dr. Szíjjártó László

Nem azt kell nézni, hány fokos a láza a gyermeknek, hanem azt, milyen az állapota, hogy érzi magát, van-e fájdalma? A lázcsillapítás célja, hogy a gyermek lázzal járó diszkomfortját, rossz közérzetét javítsuk. Nem veszélyes a láz, nincs olyan testhőmérséklet, aminél kötelezően kell lázcsillapítót használni – ezt a 2011-es magyar gyermekgyógyászati szakmai protokoll is leírja. Több évtizedes tapasztalatom alapján kijelenthetem: a gyermekek egy része még 39,8 foknál sem szenved, náluk nem indokolt lázcsillapító adása. 

A fejlett országokban már régen megváltozott a közszemlélet a lázzal kapcsolatban: a kanadaiak, hollandok például már az 1980-as évek óta nem csillapítanak rutinszerűen lázat, mivel a láz önmaga nem egy csillapítandó dolog, s néha a lázcsillapításnak akár súlyos mellékhatásai is lehetnek. Sok magyar szülő még mindig nagyon fél a láztól, agresszívan csillapítják, gyakran hűtik a gyermekeket – ezt sajnos legfőképp mi, gyermekgyógyászok okoztuk, hiszen évtizedekig ezt tanítottuk nekik. Nagyon sok tévhit él még Magyarországon a lázzal kapcsolatban: károsítja az agyat, a szívet, megterheli a szervezetet, kicsapódnak a fehérjék, halált okoz – mindezeknek semmi alapja sincs. Néha még az orvos kollégák tudatában is jelen vannak ezek a téves információk.

Ugyanakkor akár enyhe lázzal is kezdődhet súlyos betegség, mely indokolja a gyors orvosi segítséget. Ennek felismerése a legfontosabb cél láz esetén. Szerencsére erre vonatkozóan is találhatóak már megfelelő útmutatók szülők és orvosok részére is. Ezzel megelőzhető, hogy feleslegesen orvoshoz forduljanak a szülők megterhelve gyermeküket és az EÜ-szolgálatot is, ugyanakkor segít időben felismerni egy esetleges veszélyes állapotot. 

dr. Novák Hunor: Mi a hűtőfürdőről, Priznicről a véleményed?

Nem javaslom a lázas gyermek hűtését, a fejlett országok többségében sem ajánlják már. Több száz főn készített felmérésem alapján a gyermekek több mint 3/4-e kellemetlen vagy borzalmas élményként élte meg ezeket a lázcsillapítási módszereket. Sok felnőttben is megmarad ez a rossz emlék, főként a Prizniccel (egész test vagy törzs hűtő borogatása) kapcsolatban. Bár eredményesen lehet a lázat csökkenteni a hűtéssel, de csak nagyon kevesek találják kellemesnek. Ezért inkább azt mondom, mivel a lázcsillapítás célja a komfortérzet növelése, ne használjunk olyan módszert, amellyel épp a gyermek szenvedését fokozhatjuk.

Priznic, vizes lepedő és hűtőfürdő gyerekeknél
A gyerekek rettegnek tőle (Fotó: © Barbara Helgason / Dreamstime.com)

Mivel a hő központra nem hat a hűtőfürdő és vizes lepedőzés sem, ezért a láz ismét felszökhet az összes kellemetlenségével. Mindezek alapján inkább a hőközpontra ható gyógyszeres kezelést javaslom, ha a gyermek rossz közérzete azt indokolja – Hollandiában is a paracetamolt vagy ibuprofent tartalmazó készítményeket használják leggyakrabban.

dr. Novák Hunor: 2006 óta küzdesz az elavult magyarországi lázcsillapítási gyakorlat megváltoztatásán: előadásokat tartottál és cikkeket írtál a témában. Szakmai körökből úgy tudom, sok orvosban hatalmas felháborodást keltettél…

Sok orvos kollégában kivertem a biztosítékot, kezdetben nagyon nagy ellenállásba ütköztem főleg a szakma és részben a lakosság részéről. Sokakban ez úgy csapódott le, mintha én találtam volna ki az egészet: pedig én csak hírt hoztam a magyar kollégáknak, hogy mi a gyakorlat Kanadában, Angliában, Hollandiában és más fejlett országokban évtizedek óta. Nagyon komoly kutatások, vizsgálatok és a több évtizedes gyakorlat igazolja: ők csinálják jól. Magyarországon csak azon vitatkozhatunk: mi miért nem változtatunk a gyakorlatunkon és mit kellene ahhoz tennünk, hogy a tévhiteket eloszlassuk, a közvélekedést átformáljuk.

Szerencsére küzdelmem nem volt hatástalan: 2011-ben a Magyar Gyermekgyógyászati Szakmai Kollégium kiadta az új lázcsillapítási ajánlását, amely kimondja: nem számít a mért testhő, nem kell kötelezően lázcsillapítót alkalmazni, a gyermek közérzete a döntő. Nincs olyan, hogy 39 fok felett lázcsillapítót kell adni. Sajnos ez még sok kollégához nem jutott el a mai napig sem, pedig mindenkinek a szakma szabályai szerint kellene eljárnia. A magyar irányelv az Egészségügyi Közlöny 2011-es számában jelent meg, elolvasható itt.

dr. Novák Hunor: Köszönöm az interjút! Tisztelt Olvasó! Ajánlom figyelmükbe a Holland Háziorvosi Társaság 10 éve készült, jelenleg is érvényes, szülők számára készült tájékoztatóját, amely magyarra fordítva elérhető honlapomon a láz rovatban. Néhány részlet a hivatalos holland tájékoztatóból, hogy lássuk, fejlett országokban hogyan állnak a lázcsillapítás témaköréhez: „A láz nem veszélyes, a magas láz sem, pusztán a láz miatt nem kell aggódnunk, s a lázat kezelni sem kell, a testhőmérsékletet nem szükséges gyógyszerrel csökkenteni. Amint a betegséget szervezetünk leküzdötte, a testhőmérséklet is csökkenni fog. Három hónaposnál idősebb gyermeknek, ha nagyon rosszul érzi magát vagy fájdalma van, adhat paracetamolt.” Lázat csillapítani tehát nem kell, hanem lehet, ha a gyermek közérzete rossz. Nagy különbség!

Nem kell tehát félni a 40 körüli testhőmérséklettől sem, minden gyerek más és más: személyre szabottan, a gyermek közérzetét figyelembe véve lehet lázcsillapítót alkalmazni.

 

dr. Novak Hunor