Vegyes hírek

Aranyér, végbélrák: sokan évekig rettegnek, és nem fordulnak orvoshoz

2020-02-17

| Frissítve:

2020-02-17 18:59:33

Dr. Novák Hunor

Lehet, hogy Ön is rosszul kakil? Rosszul ül, sokat mobilozik a WC-n? A végbelet érintő betegségekről, tabukról beszélgettem dr. Bánfalvi Péterrel.

banfalvi peter
dr. Bánfalvi Péter proktológus

 

Szeretem a formabontó, meghökkentő dolgokat, régóta szerettem volna ezt az interjút elkészíteni, és bár elsősorban ez nem gyerekeket érint, a tévhitek, tabuk miatt fontosnak tartom, hogy beszéljünk erről a témáról. Egy kiváló szakembert kérdeztem a végbél gyakori problémáiról, dr. Bánfalvi Péter proktológust, a Bánfalvi Aranyér Központ vezetőjét.

A proktológus szót még kevesen ismerik, ez azt jelenti, hogy az adott orvos a végbél betegségeivel foglalkozik, és ez a fő területe.

Kedves Péter, sose gondoltam, hogy ilyen kérdést fel fogok tenni: de mik a leggyakoribb tévhitek, félelmek a végbéllel kapcsolatban?

Gyakran találkozom azzal, hogy a különböző végbélbetegségeket, aranyeres panaszokat mindenféle recept nélkül kapható krémmel, kúppal próbálják kezelni, de sajnos ezeknek minimális hatása van. Gyakori eset, hogy orvosi vizsgálat nélkül, szomszédtól vagy gyógyszertárban kérdezősködve kezd el a páciens, konkrét diagnózis nélkül különböző készítményeket használni, kenegeti és kúpozza magát, nem tudni, mire.

Gyakori a félelem: érez a páciens valami rendellenességet, problémát, és  hipochonderként egyből a legrosszabbra gondol.

Azt hiszi, hogy daganatos, ezért nem mer orvoshoz menni, és hónapokig vagy sok-sok évig retteg, szenved, aztán végül elmegy orvoshoz, ahol pedig kiderül, hogy csak aranyere van… 

Sokan mire ráeszmélnek, hogy tényleg orvoshoz kell menni, már azt veszik észre, hogy ez a fenékprobléma határozza meg az életüket: hogy mivel keni reggel, hova megy, milyen szereket vigyen magával, mit fog tudni enni, hol fog tudni kakilni, és kórosan e körül forog a napjuk. 

Mikor javasolt hamar orvoshoz fordulni? Mik a leggyakoribb panaszok?

Leggyakrabban vérzéssel, fájdalommal, viszkető érzéssel fordulnak hozzám a páciensek. Ami hamar nagy problémát tud okozni, az a tályog: ha csomó megjelenik a fenéknél, amihez tompa, lüktető érzés, láz, hidegrázás társul, az sürgősen orvosi vizsgálatot igényel, mert a gyulladás akár a hasüreg felé terjedhet és akár szepszis (“vérmérgezés”) is kialakulhat.

Ha valakinek nem egyszeri, hanem többszöri, visszatérő fájdalma, vérzése, viszketése vagy csomói vannak, szintén érdemes orvoshoz fordulnia, továbbá akkor is, ha a székelési szokások megváltoznak, furcsa érzése van székelésnél, nyákossá vagy véressé változik a széklet.

Fontos időben felfedezni például egy daganatos betegséget: ez nem halálos ítéletet jelent a páciens számára, pont ellenkezőleg,

minél előbb csípjük el, annál nagyobb az esély a teljes gyógyulásra és arra, hogy akár minimális műtéttel, kezeléssel megúszható legyen a dolog. 

Kihez érdemes fordulni ilyen panaszokkal? Háziorvoshoz, belgyógyászhoz, gasztroenterológushoz, vagy kifejezetten proktológushoz? Van egyáltalán proktológia szakvizsga?

Nincs ilyen szakvizsga még, ha valakinek sebész szakvizsgája van, az mondhatja magáról, hogy proktológus, de fontos, hogy miben van nagy gyakorlata. A proktológus volna a legjobb választás ilyen panaszok esetén, mert ott több műszer, tapasztalat is rendelkezésre áll. Az a tapasztalatom, hogy a páciens által észlelt tünetek és az orvos csak ujjal való vizsgálata alapján sokszor téves diagnózis születhet. Egyébként sokaknál lehet aranyér anélkül, hogy panaszt okozna, így olyan is előfordul, hogy félreviszi a kivizsgálást és azt kezelik, miközben nincs is értelme kezelni és más probléma okozza a panaszokat. Gasztroenterológust inkább annak javasolnék, akinek hasi panaszai is vannak.  

Aranyér szempontjából milyen életmódbeli változtatások fontosak?

Bő rostbevitel és sok folyadék, egyszerűnek tűnik, mégis alig tartják be. Szintén fontos szempont a stressz csökkentése. Nagyon rossz szokás, hogy sokat ülünk a WC-n, ehhez sajnos hozzájárul a mobiltelefon, ennek eredményeképpen sokan fél órákat vagy még többet töltenek a WC-n, ez aranyér szempontjából egyértelműen rossz.

 Mindenki azt gondolja, néhány éves korban megtanulta, pedig sok a rossz gyakorlat felnőttként is. Hogyan kakiljunk és mivel töröljük ki?

Viccesnek tűnik, de nagyon jó, ha kis sámli, kb. 20 cm magas támaszték kerül a láb alá a WC-n, ez segíti a kismedencei izmok ellazulását. Gyakori hiba, hogy sokan a két combot átölelve, erőlködve ürítik ki a székletet, mert olyan viszonyok alakulnak ki, ami nehezíti a széklet távozását.

Ehelyett egyenes háttal ülve, lábat kissé alátámasztva lenne a legjobb pozíció. 

Gyakran panaszkodnak arra a páciensek, hogy a nehezebb székletürítés után még úgy érzik, maradt ott széklet, amit erőlködve próbálnak kinyomni, de nem tudják – mert közben nincs is ott már semmi, ez csak egy téves inger, visszajelzés a test részéről.

Fontos, hogy székelés után ne próbáljuk meg tükörfényesre tisztítani a végbelünket, itt is van egy bőrt védő zsírréteg, ami védő hatású, ennek teljes eltávolítása további irritációt okozhat. Érdemes minél puhább WC-papírt használni. Divatosak a különböző adalékanyagos nedves törlőkendők, amely kellemes érzést okoznak, de ezek pont a zsírréteget távolítják el. Vannak most már vizes-nedves WC-papírok, amik szinte csak vizet tartalmaznak, inkább ezeket javasolnám ehelyett. Egyébként a bidé volna a legjobb, persze nem mindegy, hogy mivel mossa az ember a végbelét, semmiképpen ne tusfürdővel, hanem inkább valamilyen babafürdető, bőrbarát fürdető vagy krém javasolt helyette.

Köszönöm az interjút! Én annyit tennék hozzá, hogy gyerekeknél a hozzájuk képest nagy, magas WC-n ülve, lábat lógatva különösen rossz ez a pozíció például székrekedés esetén, ezért a rendelésemen meg szoktam mutatni egy fotón a szülőknek, hogyan kell alápolcolni a lábat kakiláshoz, ugyanis  ez nagyon fontos és tényleg ez a nemzetközi ajánlás. Önöknek pedig javaslom, hogy forduljanak bizalommal orvoshoz ilyen panaszokkal, például bátran ajánlom Bánfalvi doktor magánrendelőjét, azt gondolom, kiváló szakmai színvonalat kaphat náluk. A fenti Facebook oldalukon pedig további hiteles információkat kaphat a témában.

dr. Novak Hunor