Videók
„Perverz és veszélyes szokás a bárányhimlőparti” – az oltásról beszéltem az M1-en
2017-07-11
| Frissítve:
2018-06-30 19:48:05
Dr. Novák Hunor
A napokban már érdemes beoltani bárányhimlő ellen a gyermeket, hogy ősszel úgy mehessen közösségbe, hogy teljesen védett.
A bárányhimlő elleni oltásról már készítettem összefoglalót. Ott leírtam, hogy maximálisan egyetértek dr. Kulcsár Andrea gyermekgyógyász szavaival: „Két évtizedes tapasztalat alapján állítom, hogy a gyermek számára a legfölöslegesebb szenvedést a bárányhimlő, illetve szövődményei okozzák. Azért fölösleges, mert egyszerűen megelőzhető. A 21. században bűn megbetegedni és bűn szenvedni olyan betegségtől, ami elkerülhető volna.”
Az M1 műsorában a szövődményekről is beszéltem:
A bárányhimlő kapcsán szakemberek egy részletes anyagot küldtek szét nemrég a sajtónak:
Évente 35-40 ezer gyerek kapja el a bárányhimlőt Magyarországon[6], amely az esetek egy részében súlyos szövődményekkel és kórházi kezeléssel jár együtt. Az óvodában, iskolában gyakran járványszerűen végigsöprő betegség kizárólag védőoltással előzhető meg. A hatékony védelemhez két oltásra van szükség, legalább 4 hét különbséggel, ezért a szeptemberben közösségbe kerülő gyermekeknek július közepéig célszerű beadatni az elsőt. Nem csak a kicsikre kell azonban figyelni: a felnőttkori bárányhimlő gyakran súlyosabb lefolyású és a szövődmények előfordulásának kockázata is nagyobb.[7]
Nyáron, a tanítási szünet alatt kevesen gondolnak azokra a fertőző betegségekre, amelyek az óvodai, iskolai közösségben könnyen terjednek és időről-időre járványszerűen söpörnek végig a gyerekek között. Tipikusan ilyen a varicella vírus okozta – rendkívül ragályos – bárányhimlő, amely cseppfertőzéssel terjed, és átviteléhez testi kontaktus sem szükséges. A vírus a hétköznapi használati tárgyakon, ruházaton is életképes, sőt az is elég, ha 20-30 percig közös helyiségben vagyunk a fertőző beteggel, hiszen belélegzés útján is terjed.[8]
A bárányhimlő ellen sokáig nem lehetett védekezni, ráadásul – a felnőttkori szövődmények magasabb aránya miatt – a szülőknek a védőoltás megjelenése előtt azt tanácsolták, hogy a bárányhimlőn jobb gyermekkorban átesni. Ma már tudjuk, hogy a hazánkban évente átlagosan 35-40 ezer gyermeket érintő betegség[9] nem mindig veszélytelen, de védőoltással hatékonyan megelőzhető.
„Az az optimális, ha a kisgyermekek tervezetten a közösségbe kerülés előtt, 15 és 18 hónapos korban kapják meg a bárányhimlő elleni védőoltást az egyéb kötelező oltások mellett. Ha idősebb testvér is van a családban, akár korábbi időpontban is oltható a baba” – mondta elDr. Kulcsár Andrea, infektológus főorvos, gyermekgyógyász, védőoltási szaktanácsadó.
Minden egyéb esetben a második adagot 6 héttel az első adag beadása után célszerű beadni, de a két dózis beadása között legkevesebb 4 hétnek el kell telnie.
Praktikusan tehát a szeptemberi óvoda- és iskolakezdés előtt július második hetéig célszerű beadatni az első oltást, majd augusztusban a másodikat is.[10]
„Mivel a második adag beadása után 10-14 nappal alakul ki a védettség, nem érdemes halogatni az oltási sor elkezdését! Ha július közepéig megkapja a gyermek az első védőoltást, majd augusztus 20-a előtt a másodikat is, akkor ősszel úgy mehet óvodába, iskolába, hogy védett a bárányhimlő ellen” – mutatott rá Dr. Kulcsár Andrea.
Hozzátette: a varicella vírus elsősorban a 2-8 éves gyerekeket fertőzi meg – világszerte a bárányhimlős betegek 90%-a 15 évesnél fiatalabb gyermek.[11] A betegség többnyire enyhe lefolyású, ám a statisztikák azt mutatják, hogy az orvoshoz forduló betegek 2-6%-ánál különböző szövődmények lépnek fel. A leggyakoribb ilyen a bőr, illetve a lágyrészek bakteriális felülfertőződése, mely akár véráramfertőzéshez is vezethet, de ezen kívül tüdőgyulladást, neurológiai elváltozásokat, agyvelőgyulladást is okozhat.
Szövődmények gyakrabban kísérik a fertőzést újszülöttek, felnőttek, várandós nők és immunhiányos betegek esetében, de szakemberek hangsúlyozzák, hogy a legtöbb, szövődményekkel kórházba kerülő gyermek korábban teljesen egészséges volt.[12]
A bárányhimlő ritkán ugyan, de halált is okozhat: a kórházba kerülő betegek között Európa országaiban 0,01% – 5,4% között mozog a halálozási ráta. A kockázat azonban az életkor növekedésével drámaian megugrik, ugyanis a 15 évnél idősebb betegek között 16-30-szorosára nő a halálozás kockázata, az 1-4 éves kor közötti gyerekekhez képest. Az Európai Járványügyi Hivatal adatai szerint a bárányhimlő következményei miatt életüket vesztő betegek többsége korábban ugyancsak egészséges volt.[13]
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) hivatalos adatai szerint a világon évente 4,2 millió szövődményes bárányhimlő-fertőzésből 4200 eset végződik a beteg halálával,[14] ezért a WHO vakcinációs ajánlásában is szerepel a bárányhimlő elleni védőoltás.
Azokban az országokban, ahol a kormányzat – a WHO ajánlását megfogadva – bevezette a vakcinát a védőoltási programba, átlagosan legalább 88%-kal csökkent a bárányhimlős megbetegedések száma, illetve a szövődményes esetek és a kórházi ápolásra szoruló fertőzöttek száma is.[15] Meggyőzőek a német adatok is: miután 13 évvel ezelőtt a németek úgy döntöttek, hogy az állami védőoltási rendbe emelik a varicella vírus elleni vakcinát, a bárányhimlős esetek száma 90%-kal, a szövődményes esetek előfordulása pedig 81%-kal csökkent, minden életkori csoportban.[16]
Mindezt egyre több uniós tagállam ismeri fel: Németország, Ausztria, Ciprus, Luxemburg, Lettország, Görögország, illetve Spanyolország számos régiója után legutóbb Olaszországban került be a vakcina az állami oltási programba.[17] Hazánkban egyelőre önkormányzati szintű támogatott oltási programok zajlanak, a nemzeti védőoltási rendbe egyelőre nem került be, de már hazánkban is felmerült ennek a lehetősége.
Kétszer ad, aki gyorsan ad
A magas hatékonyságú védelemhez két adag védőoltás kell: a vakcináció tapasztalatait nyomon követő kutatók megállapították, hogy már az első dózis is hatékonyan előzi meg a szövődményes eseteket, de a védőoltás második adagja még tovább növelte a védelem eredményességét, ezzel csökkentve az úgynevezett áttöréses – enyhe lefolyású, de fertőző – esetek előfordulásának arányát.[18]
A közösségbe kerülő gyermekek mellett a bárányhimlő a várandós nőkre, a többgyermekes családokra és a fertőzésen eddig még át nem esett felnőttekre is veszélyes.[19] A felnőttkori bárányhimlő ráadásul rendszerint súlyosabb lefolyású és ezért a szövődmények előfordulásának kockázata is nagyobb.[20]
„Ezért hangsúlyozzuk, hogy a védőoltás különösen ajánlott a betegségen át nem esett, terhesség előtt álló fiatal nők számára” – fogalmazott dr. Kulcsár Andrea. Ez annál is inkább fontos, mert a terhesség időszaka alatt a védőoltás beadása ellenjavallt, a tervezett gyermekvállalást pedig a WHO által ajánlott protokoll alapján az oltás beadása után 4 héttel el kell halasztani.[21]
A gyermekgyógyász szakember szerint a bárányhimlő fokozottan veszélyes a többgyermekes családokra, ahol a betegség sokszor járványszerűen söpör végig. A praxistapasztalatok azt mutatják, hogy a még otthon lévő kisebb testvérek betegsége jóval több és erőteljesebb kiütéssel jár, súlyosabb lefolyású és hosszabb ideig tart, mint a közösségben lévő első gyermek megbetegedése. A beoltott gyermekek tehát kisebb testvéreiket, társaikat is védik az oviban, suliban.
(PR-ego Kommunikációs Ügynökség)
[1] Varicella and herpes zoster vaccines: WHO position paper, June 2014 http://www.who.int/wer/2014/wer8925.pdf?ua=1 utolsó felkeresés: 2016. december
[2] European Centre for Disease Prevention and Control. Varicella vaccination in the European Union. Stockholm: ECDC; 2015.
[3] https://epidemio.wiv-isp.be/ID/Documents/Seminar/SSID_2015/Varicella%20in%20Belgium.pdf
[4] Varicella paediatric hospitalisations in Belgium: a 1-year national survey. Blumental S, et al. Arch Dis Child 2015;0:1–7. doi:10.1136/archdischild-2015-308283
[5] Seward et al. Varicella Vaccine Effectiveness; JID 2008:197 (Suppl 2)
[6] OEK Epinfo, 23. évf. 51-52. 2017. január 6.
[7] http://ecdc.europa.eu/en/healthtopics/varicella_infection/pages/factsheet_general_public.aspx
[8] http://ecdc.europa.eu/en/healthtopics/varicella_infection/pages/factsheet_general_public.aspx
[9] OEK Epinfo, 23. évf. 51-52. 2017. január 6.
[10] Varilrix alkalmazási előirás
[11] http://ecdc.europa.eu/en/healthtopics/varicella_infection/pages/factsheet_general_public.aspx
[12] ECDC Varicella vaccination in the European Union. Stockholm; 2015.
[13] ECDC Varicella vaccination in the European Union. Stockholm; 2015.
[14] Varicella and herpes zoster vaccines: WHO position paper, June 2014 http://www.who.int/wer/2014/wer8925.pdf?ua=1 utolsó felkeresés: 2016. december
[15] Varicella paediatric hospitalisations in Belgium: a 1-year national survey. Blumental S, et al. Arch Dis Child 2015;0:1–7. doi:10.1136/archdischild-2015-308283
[16] https://epidemio.wiv-isp.be/ID/Documents/Seminar/SSID_2015/Varicella%20in%20Belgium.pdf
[17] ECDC Varicella vaccination in the European Union. Stockholm; 2015.
[18] Marin M, Marti M, Kambhampati A, et al. Global Varicella Vaccine Effectiveness: A Meta-analysis. Pediatrics. 2016;137(3):e20153741
[19] WHO Varicella Position Paper, 20 JUNE 2014
[20] http://ecdc.europa.eu/en/healthtopics/varicella_infection/pages/factsheet_general_public.aspx
[21] WHO Varicella Position Paper, 20 JUNE 2014 p.286
