Milyen allergiaellenes szert használjunk? Ne a legnépszerűbbet!

event 2016-11-23 | Frissítve: 2017-01-31

Sok olvasóm kérdezte: milyen gyógyszert érdemes használni gyermekeknél allergia ellen, darázscsípés vagy csalánkiütés esetén? Sok közül választhatunk, de nem a legnépszerűbb antihisztamint kellene használnunk...

allergiaellenes gyógyszer allergiára mit szedjek

Hirdetés

Allergiás reakció esetén a szervezetben többek között egy hisztamin nevű anyag szabadul fel, amely a gyulladásért és allergiás tünetekért felel. Innen jön a szó: anti-hisztamin, köznyelvben allergiaellenes gyógyszer. Az első antihisztamint 1937-ben fedezték fel, az antihisztaminoknak három különböző generációja van. Ezeknek hatásossága kb. egyforma, mellékhatások terén viszont nagy a különbség. Ahogy megszokhatták, ebben az írásomban sem az elavult magyar szokásokra, régi hagyományokra támaszkodom, hanem az angliai (National Institute for Health and Care Excellence, NICE-guideline) és amerikai (UpToDate.com – közel 6000 orvos, kutató által szerkesztett orvosi szaklap), modern orvosszakmai ajánlásokat ismertetem – részletes forrás a cikk alján.

A régebbi, ún. első generációs készítmények hatóanyagai: a dimetinden, a klórpiramin és a cyproheptadin. Hazánkban nagyon sokan használják a fentieket, a dimetinden hatóanyagot tartalmazó készítmény (márkanevét nem írom le) igazi sztárgyógyszer, nem csak gél formájában kenik csípésekre, hanem csepp formulában is gyakran adják gyerekeknek (náthára, köhögésre, viszketésre, bőrkiütésre is). Pedig nem kellene már használnunk.

Ezeknek az első generációs készítményeknek gyakori mellékhatásaik vannak: az esetek több mint 20%-ában (!) jelentkezik a vizsgálatok szerint valamilyen mellékhatás. A gyógyszer bejut az agyba, a következő tüneteket okozva: álmosság, nyugtatás, a reakcióidő romlik (felnőtteknél ez autóvezetés esetén életveszélyes), bizonyítottan rontja a kézügyességet - finommotoros mozgást, az intellektuális/kognitív teljesítményt, csökkenti a koncentrációs képességet. Számos vizsgálat igazolja: iskoláskorú gyermekeknél az iskolai tanulási teljesítményt rontják ezek a gyógyszerek. Mellékhatásaik közé tartozik még a száraz szem, száj és hüvely; impotencia, súlygyarapodás, szívritmuszavar, ráadásul számos gyógyszerrel (kedvezőtlen) kölcsönhatásba lépnek. Hiába szedi be a gyermek este a gyógyszert (az álmosító mellékhatás ilyenkor értelemszerűen nem probléma), bizonyos aktív metabolitok, alkotóanyagok miatt még másnap is kimutathatók a kellemetlen mellékhatások a vizsgálatok szerint. A nemzetközi szakirodalom egyértelműen NEM ajánlja a fenti, első generációs gyógyszerek használatát erős és gyakori mellékhatásaik miatt, csak válogatott esetekben. 

Kivételes esetekben lehet indokolt a fentiek használata, például: “jobb híján” 6 hónapos kor alatt (ilyenkor más antihisztamin nem adható); vagy akkor, ha viszketés miatt éjszaka nem tud aludni a gyermek – az álmosságot okozó mellékhatás ilyenkor még kapóra is jöhet (ilyenkor reggel nem álmosító, második-harmadik generációs antihisztamint adhatunk, amelyet este az álmosító dimetinden-tartalmú “sztárgyógyszerrel” kombinálhatunk.)

A népszerű dimentinden-tartalmú gélt helyileg lehet kis felületen a csípésre kenni (hiszen nagyon kis mennyiségben szívódik fel a bőrről), de ez akár még olajat is önthet a tűzre: a bőrt szenzitizálhatja, kontakt bőrgyulladást okozhat.

Csalánkiütés kezelése gyermekeknél, allergia ellenes szerrel
Csalánkiütés gyerekeknél (Kép: Tinglee1631 | Dreamstime.com ©)

Ezeket a modernebb gyógyszereket érdemes használni - sokkal kevesebb mellékhatás

A 2-3. generációs, modern allergiaellenes-szerek (antihisztaminok) nagyságrendekkel kevesebb mellékhatással rendelkeznek, egyértelműen ezek ajánlottak első választandó szerként. A desloratadin hatóanyag kivételével mindegyik recept nélkül kapható a patikákban.

Második generációs antihisztaminok:

  • cetirizin (gyári nevén  Cetirizin, Parlazin, Revicet, Zyrtec)
  • loratadin (gyári néven Clarina, Claritine, Erolin, Loratadin)

Harmadik generációs antihisztaminok:

  • desloratadin (receptköteles, sokféle gyári néven létezik)
  • levocetirizin (gyári nevén Cezera, Histisynt, Lertazin, Levocep, Novocetrin, Pixel, Sefaller, Xyzal, Zilola)
  • fexofenadin (gyári nevén Allegra, Ewofex, Telfast)

A 2. és 3. generáció hatásossága egyforma, allergia esetén bátran használhatók, mellékhatásaik enyhék, gyakorlatilag bármelyik gyógyszert használhatjuk ezek közül. A cetirizin a fejlett országokban az egyik legelterjedtebben használt allergiaellenes gyógyszer, biztonságosságát rengeteg vizsgálat igazolja.

Nem bizonyított egyértelműen, hogy a harmadik generáció még kevesebb mellékhatással rendelkezne, azaz „jobb volna”, mint a második generáció.  Azonban számos vizsgálat szerint a cetirizin az esetek kb. 10%-ában szedál, nyugtat, álmosít, a loratadin ritkábban, a fexofenadin pedig szinte semennyire sem (én emiatt utóbbi kettőt preferálnám, de a fexofenadin hazánkban csak 12 éves kortól adható formában érhető el). 

Mit használhatunk tehát a népszerű dimentinden-tartalmú, elavult csepp helyett, milyen modern csepp/szirup formájú készítmény van kisebb gyermekeknek?  

1) Cetirizin hatóanyagú (2. generáció): Cetirizin Hexal csepp (ez a legolcsóbb) vagy Zyrtec csepp. Recept nélkül kapható, a magyar betegtájékoztató szerint csak két éves kortól adható. A holland, orvosoknak szóló gyógyszerinformációs adatbázis szerint azonban már 1 éves kortól adható, az UpToDate szerint pedig bizonyos esetekben [krónikus csalánkiütés, allergiás nátha] akár 6-12 hónapos kor között is használhatjuk. Az UpToDate.com által javasolt dózis: 6-12 hó között napi 1x2,5 mg; 1-2 éves kor között napi szintén 1x2,5 mg, amely 2x2,5 mg-ra emelhető.

(Egy 2003-as vizsgálat 6-11 hónapos korú csecsemőknek cetirizint adva vizsgálta annak biztonságosságát: nem észleltek érdemi mellékhatást. Több vizsgálat történt, ahol 12-24 hónapos csecsemőknek adtak cetirizint.)

 2) Loratadin hatóanyagú (2. generáció): Erolin (ez az olcsóbb) vagy Claritine szirup. Ritkábban álmosít, nyugtat, mint a cetirizin. Két éves kortól adható.  A Xyzal szirup (levocetirizin) ezeknek egy újabb változata, jelentős különbség nem bizonyított. 

Fontos hangsúlyozni: elképzelhető, hogy egyik gyógyszer valakinek nem válik be, nem hat úgy, mint a másik, ezért mindig az egyéni tapasztalat a döntő! Csalánkiütés esetén vannak más hatásos gyógyszerek is a fentieken kívül, hat hétnél tovább fennálló csalánkiütés esetén pedig a szokásos antihisztamin napi dózisának akár négyszerese is adható orvosi javallatra - ezekre részletesen kitérek majd egyik következő cikkemben.

 

A kalcium gyakorlatilag semmilyen betegségre sem jó, allergiára sem!

A kalciumról korábban írtam már: gyakorlatilag egy Magyarországon élő mítosz az, hogy hatásos szer volna például allergiában. A kalciumot semelyik fejlett országban nem használják ilyen célokból, a hazai kalciumimádat minden szakmai alapot nélkülöz, egyszerűen nonszensz.

Hogyan adjam a kalcium ampullát gyereknek?
Adása teljesen felesleges, hatástalan, ráadásul az orvosok által legtöbbször javasolt, betegek által használt Calcimusc ampulla néhány napra elengedő adagja kb. 800 forintba kerül, míg egy modern allergiaellenes szer, a cetirizin egész havi (!) adagja kb. 500 forint. Azaz a kalcium nem csak hogy hatástalan, de cserébe még sokkal drágább is… Egy biztos, a gyógyszergyárak jól keresnek rajta. A téma kapcsán nemrég megszólalt hazánk egyik legkiválóbb allergológusa, a Semmelweis Egyetem I. sz. Gyermekgyógyászati Klinikáján dolgozó dr. Mezei Györgyi, aki megerősítette: a kalcium használata allergiában teljesen felesleges, nincs helye a terápiában. Hamis biztonságérzetet ad, mert azt hiteti el a beteggel, hogy bevett valami hatásos gyógyszert.   

A homeopátia a komoly klinikai vizsgálatok alapján teljesen hatástalan allergia esetén is: sajnos a homeopátia nem több, mint placebo, azaz áltudományos köntösbe öltöztetett átverés és lehúzás. 

Take home message, azaz útravaló-tudnivaló: a legnépszerűbb allergiaellenes gyógyszer nagyon elavult, nem kellene már használnunk, sokkal jobbak vannak már. 

dr. Novák Hunor

Forrás: 
Urticaria, Allergic rhinitis - National Institute for Health and Care Excellence guideline, 2011
Pharmacotherapy of allergic rhinitis; Pruritus: Overview of management; New-onset urticaria; Chronic urticaria: Standard management and patient education - UpToDate.com
Kép: Pixabay