Gyógyszerek
Cseppentsünk-e anyatejet a baba szemébe, orrába? Ezek a tudományos tények!
2017-02-04
| Frissítve:
2018-04-15 11:13:39
Dr. Novák Hunor
Sokan javasolják az anyatej alternatív felhasználását, azaz betegség esetén az orrba, szembe cseppentését. Bár klinikailag nem vizsgálták ezt kellően, egy 2013-as kaliforniai kutatás meglepő eredményre jutott.
A témában keresgélve az internet legsötétebb bugyraiba, különböző fórumokra juthat az ember, ahol efféle tanácsot is találhatunk: „ha beteg a férjünk, itassunk vele lefejt anyatejet, kiváló immunerősítő”. Ez nyilvánvalóan nem ajánlható senkinek, ráadásul az anyatej csak átmenetileg tartalmaz sok immunglobulint: az anyatej igen komplex, összetétele ráadásul az idő előrehaladtával változik. Az anyatejnek három típusa van:
1) A colostrum, azaz előtej a várandósok nagy részénél már a várandósság késői szakában is észlelhető, és a születés után néhány napig termelődik. A colostrum (előtej) sárgás színű, a későbbi, „érett” tejnél sokkal több immunsejtet (limfocitákat), immunglobulinokat és egyéb immunrendszerre hatással lévő összetevőket tartalmaz. Az előtejnek van a legjobb antibakteriális, immunogén hatása.
2) Átmeneti tejről a szülést követő 3-4. naptól a második hétig beszélünk. A tej összetétele változik: immunogén összetevők csökkennek, zsírtartalom nő.
3) Érett tejről beszélünk a szülést követő kb. 15. nap után.
Az anyatej immunsejtek által termelt antitesteket tartalmaz, főként Immunglobulin A-t (IgA-t), de nagyon kis mennyiségben Immunglobulin G-t (IgG-t) is. Az immunglobulinok képesek a baktériumok külső felszínét opszonizálni, azaz befedni, ezáltal a fehérvérsejtek a baktériumot sokkal könnyebben kebelezik be és semmisítik meg. Ezen folyamat során az anyatejben jelen lévő IgG-nek van nagyobb szerepe a kutatások alapján.
A fentiek alapján egyértelmű, hogy az immunglobulinokban gazdag colostrum (előtej) lenne a legideálisabb különböző fertőzések helyi kezelésére. Mivel azonban csak pár napig áll rendelkezésre a szülést követően, ezért érdemben nem számolhatunk vele a mindennapokban, marad a „sima”, érett anyatej.
Kötőhártya-gyulladásra, szembe cseppentve nem jó az anyatej
Csecsemőknél a kötőhártya-gyulladást az esetek nagy részében vírusok okozzák. Mivel a vírusos kötőhártya-gyulladás magától meggyógyul, ezért nem mérvadó az a tapasztalat, hogy „anyatej cseppentésére szépen meggyógyult a gyermekem szeme”! Akár hiperpulzatív mágneses térrel manipulált C-vitaminnal dúsított, homeopátiásan hígított articsókateát is csepegtethetnénk a baba szemébe vírusos fertőzésnél, ugyanilyen „fantasztikus” gyógyulást tapasztalnánk.
Felnőttekhez képest bakteriális kötőhártya-gyulladás gyakrabban fordul elő gyermekeknél, baktérium okozta fertőzés esetén van értelme antibiotikum alkalmazásának. A leggyakoribb kórokozók a következők: Moraxella catarrhalis, Streptococcus pneumoniae, Haemophilus influenzae, kisebb mértékben pedig a Staphylococcus aureus. A kérdés az: vajon hat-e kellően az antibakteriális hatású anyatej bakteriális kötőhártya-gyulladásnál, és jobb-e az antibiotikumos szemcseppnél?
A British Journal of Ophthalmology 2013. márciusi számában ismertették egy kaliforniai kutatócsoport eredményeit. Mikrobiológiai laborban különböző baktériumtörzsek tenyészetére külön-külön az alábbi oldatokat cseppentették:
- antibiotikum-oldatot (Polytrim-szemcsepp: polimixin B szulfát és trimetoprim)
- anyatejet (23 anyától gyűjtötték)
- steril sóoldatot (negatív kontroll)
Ezt követően figyelték, a három oldat milyen mértékben gátolta a baktériumtörzsek növekedését a petricsészében, napjainkban is ilyen módszerrel vizsgálják a különböző baktériumok antibiotikum-érzékenységét a kórházakban a mikrobiológusok. A kilenc vizsgált baktériumtörzsből (Neisseria gonorrhoeae, Moraxella catarrhalis, Viridans group Streptococcus, Coagulase-negative Staphylococcus, Haemophilus influenzae, Escherichia coli, Pseudomonas aeruginosa, Streptococcus pneumonia, Staphylococcus aureus) csak három törzs növekedését gátolta szignifikáns mértékben, enyhén az anyatej, és nagyon lényeges: az anyatej hatásossága ezen három törzs esetén is jócskán elmaradt az antibiotikumos szemcsepptől.
Egyedül a Neisseria gonorrhoea baktériumnál fejtett ki majdnem olyan erős hatást az anyatej, mint az antibiotikum. A Neisseria gonorrhoea a kankó (gonorrhoea) kórokozója, a betegség szexuális úton terjed. Kankós anya szüléskor, a szülőcsatornán áthaladó újszülöttet megbetegítheti, gennyes szemfertőzést okozva neki, amely teljes vaksághoz vezethet. Ennek megelőzésére sok fejlett országban rutinszerűen ezüst-acetát oldatot cseppentenek minden újszülött szemébe (Crede-féle szemcsepp), azonban a fejlődő, szegény országokban még mindig gyakran alakul ki vakság a fertőzés következtében. A szegény országokban, ahol nincs pénz a szexuális úton terjedő betegségek szűrésére és antibiotikumokra, megoldás lehet az anyatej cseppentése az újszülött szemébe a Neisseria gonorrhoea fertőzés megelőzésére – de ehhez még további vizsgálatok szükségesek.
A vizsgálat rámutat a veszélyekre is: néhány anyatejből potenciálisan kórokozó, fertőző baktériumokat is izoláltak, amik szembe cseppentve felülfertőződést okozhatnak. Az anyatej cukortartalma ráadásul a baktériumoknak tápanyagul szolgálhat: ezért szembe cseppenteni az anyatejet nem javasolt.
Sűrű orrváladék esetén viszont jó lehet az anyatej
Az orr nem steril, így váladékoldásra, „orrporszívózás”, finom orrszívás előtt és után érdemes lehet közvetlenül, vagy cseppentővel a lefejt anyatejet cseppenteni a baba orrjáratába – bár egyértelmű vizsgálat nincs, tapasztalati úton javasolható, ingyenes és „bio” módszerről van szó.
Take home message, azaz útravaló tudnivaló: kötőhártya-gyulladás esetén anyatej cseppentése a szembe NEM kellően hatásos, NEM AJÁNLOTT! Bakteriális szemfertőzés gyanúja esetén antibiotikumos-szemcsepp javasolt. Sűrű orrváladék esetén anyatejet lehet cseppenteni az orrjáratokba.
dr. Novák Hunor
Forrás:
http://www.uptodate.com/contents/conjunctivitis
Antibacterial effect of human milk for common causes of paediatric conjunctivitis – Justin T L – Br J Ophthalmol March 2013 Vol 97 No 3
http://www.uptodate.com/contents/physiology-of-lactation
http://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC1792611/
http://en.wikipedia.org/wiki/Colostrum#cite_note-4
http://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/1802694
http://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/1802694
Kép: Pixabay / dr Novák Hunor
Anyatej-előtej kép: Tonicthebrown – Wikipedia. © Licensz: CC BY 3.0