Gyógyszerek
A kalcium használata allergiában és egyéb betegségekben indokolatlan, pénzkidobás
2016-12-03
| Frissítve:
2018-06-06 20:17:38
Dr. Novák Hunor
Magyarországon sokan javasolják, használják a kalciumot (leggyakrabban az ampullás kiszerelést) számos betegség esetén. Nemrég megkértem olvasóimat, írják le, milyen esetekben használták a kalciumot.
Fogzás, torokgyulladás és bármilyen egyéb gyulladás, nátha, orrfolyás, köhögés, fulladás, krupp, allergia, csalánkiütés (urticaria), viszketés, rovarcsípés – ezek voltak a leggyakoribb válaszok.
A kérdés az: van értelme megvenni, hatásos szer ezekben az esetekben? Mi a helyzet külföldön?
Ahogy megszokhatták, kétkedő orvos lévén nem a hagyományokra, „mi már 50 éve így csináljuk”-szerű érvelésekre, sokszor elavult orvosi tankönyvekre, hanem a komoly klinikai vizsgálatokra, legnagyobb szaktekintélyek és nemzetközi szakmai szervezetek állásfoglalásaira, és a fejlett országok gyakorlatára, ajánlásaira támaszkodom álláspontom kialakítása során – így lesz ez mostani, kalciumról szóló írásomban is.
Dr. Szíjjártó László gyermekgyógyász, légúti és ételallergénekkel foglalkozó, több mint 20 éve Hollandiában is dolgozó tapasztalt szakember adta az ötletet, hogy foglalkozzak a kalciummal kapcsolatos tévhitekkel: elmondása szerint iszonyatos lemaradásban vagyunk e téren is, mivel a világon talán egyedüliként Magyarországon még mindig azt hisszük, hogy a kalcium hatásos gyógyszer például allergiában. “Az igazság sajnos az, hogy egyáltalán nincs bizonyítva a kalcium hatása a fent részletezett, olvasók által összegyűjtött kórképek egyikében sem. A kalcium, mint csodagyógyszer egy hungarikum: míg a magyar kollégák jó része nagyon gyakran javasolja különböző betegségekben, addig fejlett egészségüggyel rendelkező országokban, így például Hollandiában sem használjuk ilyen célokból. Én a kalcium használatát a fenti esetekben nem ajánlom, ilyenkor véleményem szerint egyszerű pénzkidobás” – mondta kérdésemre dr. Szíjjártó László gyermekspecialista.
Én is így gondolom: az általam megkeresett, külföldön dolgozó orvosok mosolyogtak vagy értetlenkedtek, amikor a kalcium például allergiában vagy köhögésben történő alkalmazásáról kérdeztem őket. Nem találtam olyan szakmai protokollt, komoly vizsgálatot, külföldi szakmai szervezetet, amely javasolná a kalciumot a fent részletezett esetekben. A világ vezető, fizetős orvosi szaklapja, a közel 6.000 orvos/tudós által szerkesztett UpToDate.com még csak szót sem ejt a fenti betegségekben, allergiában a kalciumról. Ez a magyar kalciummánia tehát minden komoly szakmai alapot nélkülöz. Van egy mondás: ami mindenre jó, az valójában semmire sem…
Én is a bizonyítékon alapuló orvoslásban hiszek: azaz számos különböző vizsgálatnak, sok beteget megvizsgálva kellene igazolnia, hogy placebohoz (hatóanyag nélküli szer) képest jelentős pozitív hatása van a kalciumnak adott kórképekben – de ez a mai napig nem történt meg, így hát nem csoda, hogy a kalciumot a fenti esetekben komoly szakmai szervezetek még csak számításba sem veszik. Mivel klinikai vizsgálatokkal nem bizonyították a kalcium jótékony hatását, és külföldön sem javasolják, nem használják fogzás, torokgyulladás és bármilyen egyéb gyulladás, nátha, orrfolyás, köhögés, fulladás, krupp, allergia, csalánkiütés (urticaria), viszketés, rovarcsípés esetén, ezért én sem ajánlom a kalciumot ezekben a kórképekben.
Allergiában kalcium helyett léteznek bizonyítottan hatásos gyógyszerek, például a második-harmadik generációs antihisztaminok (például a cetirizin tabletta vagy szirup).
A kalcium bár viszonylag ártalmatlan szer, de ritka esetben akár kárt is okozhatunk vele, nagy dózisban a túl sok kalcium a vese állományában lerakódhat (nefrokalcinózis), vagy akár vesekövet is okozhat. A vizsgálatok szerint felnőttekben a kalcium ráadásul jelentősen növeli a szívinfarktus kockázatát.
Ritka esetekben indokolt a kalcium adása, ezek közül még a leggyakoribbnak az számít, ha tehéntejfehérje-allergia miatt a gyermek nem fogyaszthat kalciumban gazdag tejtermékeket – de ilyenkor sem az allergiára hat a kalcium, hanem csak pótolni kell ilyen módon (a csontok számára is fontos).
Súlyos allergiában a kalciumban való bizalom halálhoz vezethet, ha nem alkalmazunk időben tényleg hatásos gyógyszert
Egy korábbi hozzászólásban egy kedves olvasóm a következőt írta: „10 évvel ezelőtt a kalciumos ampulla mentette meg az életem, amikor majdnem belehaltam két adalékanyag okozta allergiába. (…) Azon az éjjelen 3 kalciumos ampullát ittam meg, kb. 2 óránként egyet. Az orvosok szerint annak köszönhetem, hogy nem fulladtam meg. Nekem bevált akkor, azóta mindig van itthon biztosítékként, de másra nem használom.” A hozzászólás írója jobban tenné, ha a kalcium helyett tényleg hatásos allergiaellenes gyógyszereket szerezne be. A kalciumban való alaptalan bizalom legközelebb jó eséllyel a halálát is okozhatja: hiszen súlyos esetben egyedül a kalciumot használni és remélni, hogy hat, végzetes lehet, ha a tényleg hatásos gyógyszereket nem használja. Allergiában az antihisztamin, szteroid és súlyos esetben az adrenalin segíthet, az ezekkel való késlekedés akár halálhoz is vezethet!
Kalcium egyenlő szenvedés
A legnagyobb baj, hogy Magyarországon elsődleges, kizárólagos “gyógyszerként” használják sokan a kalciumot például allergiában, rovarcsípésben. Ha a tünetek nem enyhülnek maguktól, a kalcium csak fokozza a szenvedést, hiszen sokan napokig nem vesznek be tényleg hatásos gyógyszert, antihisztamint – azt hiszik, a kalcium megfelelő választás és napokig kínlódnak.
N. Mónika hozzászóló írta korábbi cikkem alatt: “Nálam a gyerek lába dagadt fel méhcsípésnél, 4 napig adagolgattam a kalciumot, borogattam, amíre végre elmúlott. Rájöttem, hogy semmit sem hat! Azóta antihisztaminra álltunk át, fel sem dagad, ha gyorsan beadom.” Hasonló tapasztalata van D. Krisztina olvasómnak is: “Nagyon feldagadok mindig a méhcsípéstől. Aztán egyszer egy doktornő mondta, hogy arra, sőt semmilyen csípésre nem jó a kalcium. Azóta antihisztamint szedek, ha betámadnak a méhek, és tökéletes, egyáltalán nem dagadok fel 🙂 Nagyon örülök, hogy végre valaki felvilágosított, kalcium mellett ugyanis 2-3 hét dagadás volt, elviselhetetlen viszketéssel, lila ödémával…”
De akkor miért olyan népszerű a kalcium még mindig Magyarországon? Szerintem ezek miatt
- A modern, hatásos allergiaellenes készítmények (például antihisztaminok) felfedezése előtt sok mindennel próbálkoztak az orvosok: 1890-1930 között a kalcium adása főként a német nyelvterületeken tradíciónak számított allergia, kiütés esetén, akkor hatásosnak hitte az orvosok egy része – ez a szokás hazánkban is elterjedt, és vélhetően azóta nem akar kikopni a gyakorlatból. Napjainkban az orvosok fiatal korukban ezt látják maguk körül, és kevesen kérdőjelezik meg a tapasztalt kollégák, kiváló orvosok által alkalmazott kalcium hatásosságát, létjogosultságát.
Régebben volt egy antihisztamint és kalciumot tartalmazó gyógyszer, amit széles körben használtak (Calcium Sandosten), ezt azonban már meghaladta a kor. A nevében nagyon hasonló Calcium sandoz azonban már csak kalciumot tartalmaz, antihisztamint nem – ez a zavaros váltás szintén hozzájárulhatott a kalcium népszerűségéhez. Ráadásul legnagyobb megdöbbenésemre a hivatalos magyar gyógyszerkönyvben, a Pharmindexben a népszerű ampullás kalciumoldat terápiás javallatai között ez szerepel: „allergiás betegségek, gyulladások adjuváns (kiegészítő) kezelése”. Ez nagyon megtévesztő: a készítményt 1933-ban (!) engedélyezték ilyen terápiás indikációval (javallattal), amikor még nem kellett komoly vizsgálatokkal alátámasztani, tényleg hatásos-e allergia és gyulladások esetén, így hát ez a mondat belekerült – ma már ez aligha történhetne meg a szigorú követelmények miatt, hiszen nincsen olyan komoly vizsgálat, amely igazolná, hogy tényleg hatásos ilyen esetekben.
- Sok orvos azt mondja: “a kalcium viszonylag biztonságos szer, nem ártunk vele, nem lesz érdemi mellékhatás – lehet, hogy nem hat, de az is lehet, hogy segíti a gyógyulást”. Bár nincs igazolva a kalcium hatásossága, de sok orvos a tapasztalataira hagyatkozva alkalmazza, bízik benne. A baj az, hogy a fentebb említett betegségek, allergiás tünetek, csalánkiütések szinte mindig maguktól enyhülnek, megszűnnek, így tévesen az a látszat keletkezhet a szülőben és az orvosban, hogy az alkalmazott kalcium volt hatásos. Biztosat a kalcium hatásáról kettősvak, placebo-kontrollált vizsgálatok híján nem mondhatunk, ezért NEM követ el hibát az az orvos, aki javasolja használatát – de én pénzkidobásnak tartom, hiszen ennyi erővel C-vitamint, vasat és számos más készítményt is javasolhatunk a betegeknek például allergiában, ami szakmailag nincs alátámasztva, és felesleges anyagi kiadást jelenthet a családok számára.
- A hálapénzt adó vagy fizetős magánrendelésen megjelenő szülők elégedettségét, fizetési szándékát (“nem jöttünk hiába”) nagy fokban növelik a látványos dolgok, beavatkozások: beadott injekció, sok receptre felírt gyógyszer, antibiotikum. Sokszor maguk a szülők kérik/követelik ezeket, hiszen nehéz elfogadni egy szülőnek a tétlenséget és a valóságot: sok esetben semmiféle gyógyszer nem indokolt szakmailag, hiszen az adott betegségre nincs hatásos gyógymód, a gyermek magától meg fog gyógyulni, a tünetek maguktól szűnnek meg. Ezekben az esetekben a receptre felírt ampullás kalcium “tökéletes” választás…
1900 körül sokan hitték, hogy az allergiában hatásos a kalcium
Milyen vizsgálatok történtek a kalciummal kapcsolatban? Az első, általam interneten fellelt cikk 1896-ban íródott, akkor két betegnek adtak kalciumot és úgy vélték, hatásos lehet csalánkiütésben, viszketésben. Az 1900-as évek elején még sok orvos hitt ebben, nem fárasztanám az olvasókat a részletekkel (érdeklődőknek alul a forrásnál megtalálhatóak a cikkek időrendben), a lényeg, hogy már 1930 körül leírták az addigi vizsgálatokat áttekintve, hogy a kalciumnak nincs érdemi hatása, és nem javasolt a használata allergia esetén. Az elmúlt évtizedekben nem találtam komoly klinikai vizsgálatot, amely a kalcium hatását vizsgálta volna például allergiában (néhány vizsgálat történt, de nagyon-nagyon kis betegszámmal, kb. 7-20 fő bevonásával).
Ne legyenek illúzióink: ha a kalcium valóban hatásos lenne például allergiában, már számos komoly vizsgálat történt volna ezzel a készítménnyel. Hiszen a profitorientált gyógyszergyáraknak is ez az érdeke: ha igazolt lenne a hatás, fejlett országokban is nagyon sok orvos írná fel a betegeknek a kalciumot az antihisztamin mellé kiegészítésként, ami még több bevételt jelentene. A legtöbb beteg által használt ampullás kalcium néhány napra elegendő adagja kb. 800 forint, míg egy valóban hatásos allergiaellenes szer, a cetirizin 1 havi (!) adagja kb. 500 forint. Azaz a kalcium nem pusztán hatástalan, de drágább is – a gyógyszergyárak biztosan jól keresnek vele. A téma kapcsán nemrég megszólalt hazánk egyik legkiválóbb allergológusa, a Semmelweis Egyetem I. sz. Gyermekgyógyászati Klinikáján dolgozó dr. Mezei Györgyi, aki elmondta: a kalcium használata allergiában teljesen felesleges, nincs helye a terápiában. Hamis biztonságérzetet ad, mert azt hiheti a beteg, bevett valami hatásos gyógyszert.
Az Advances in Clinical and Experimental Medicine folyóiratban 2009-ben megjelent, “Van remény, hogy a kalcium hatásos allergiás betegségekben?” című tudományos cikk összegzi az eddigi vizsgálatokat azzal a záró véleménnyel: a kalcium rutinszerű alkalmazása allergiában indokolatlan, szakmailag nem alátámasztott, és inkább csak egy régi szokás eredménye.
Take home message, azaz útravaló-tudnivaló:
A kalcium egy “hungarikum”, egy magyar “csoda”gyógyszer: talán a világon egyedüliként mi még mindig azt hisszük, hatásos gyógyszer allergiában, kiütéseknél – de ezek a tünetek legtöbbször maguktól is enyhülnek, ezért sokan tévesen azt hihetik, hogy az alkalmazott kalcium miatt szűntek meg a tünetek. Ha gyermekének allergiás tünete van, ne várja a kalciumtól a megváltást: adjon valóban hatásos allergiaellenes készítményt (pl.: antihisztamint)! Súlyos tünetek esetén mielőbb forduljon orvoshoz!
dr. Novák Hunor
Forrás:
UpToDate.com
Notes of two cases of urticaria treated by the administration of calcium chloride – 1896
The value of calcium in asthma, hay fever and urticaria – 1930
Blood calcium distribution in urticaria – 1930
The administration of nicotinic acid and calcium lactate in urticaria – 1944
Free serum calcium in urticaria – 1974
Reduction of reactivity to allergic rhinitis with intravenous administration of calcium – 1990
Influence of oral calcium medication on nasal resistance in the nasal allergen provocation test – 1993
Is There Any Hope for Calcium Use in Allergic Diseases? – 2009
Calcium Glycerophosphate Nasal Spray Reduces Rhinitis Symptoms – 2015
