Nátha gyerekeknél: mit és hogyan használjunk? Meglepő tények és tévhitek az összefoglalóban

event 2017-01-26
persondr. Novák Hunor

Szomorú tény, hogy még az Egyesült Államokban is a nátha miatt orvoshoz fordulók 30%-a kap feleslegesen antibiotikumot a statisztikák szerint, hazánkban vélhetően még rosszabbak az arányok. A nátha, megfázás, orrfolyás kezeléséről, megelőzéséről is szó lesz összefoglalómban.

A nátha az egyik leggyakoribb betegség, mégis érdemes komolyan foglalkozni vele, ugyanis hazánkban is nagyon sok a tévhit a náthával kapcsolatban. A sok aggódó szülő fogékonyságát kihasználják a gyógyszergyártók és természetgyógyászok is, akik mindenféle megfázás elleni készítményeket, immunerősítőket, vitaminokat javasolnak, pedig ezeknek gyakorlatilag semmi értelmük nincs. Ha elolvassa a cikket, sok felesleges pénzkiadástól kímélheti meg a családot, de arról is szó lesz, mi az, amit valóban érdemes kipróbálnia. Ahogy megszokhatták, ezúttal sem a hagyományokra, régi szokásokra, hanem a legújabb kutatási adatokra, nemzetközi orvosszakmai ajánlásokra támaszkodom írásomban, azaz főként a legnaprakészebb, közel 6.000 orvos/kutató által szerkesztett fizetős orvosi oldal, az UpToDate.com irányelveire és az angolszász National Institute for Health and Care Excellence evidence-based guideline-jára építek.

Hirdetés

A nátha tünetei közé tartozik a láz, tüsszentés, orrdugulás, orrfolyás, torokfájás, köhögés, fejfájás, rossz közérzet, a szem kötőhártyájának gyulladása, az elülső nyaki nyirokcsomók megnagyobbodása. Újszülötteknél csökkent étvágy, alvásprobléma, orrfolyás és láz a típusos tünet: minél kisebb a gyermek, annál gyakoribb a láz nátha kapcsán. Iskolásoknál nátha esetén a tényleges láz ritka. 

Hogyan kezeljem a náthát, megfázást babáknál, gyerekeknél? 

A gyakori betegség normális – NEM immunhiányos a gyermeke!

A nátha latin nevén rhinitis, vagy inkább rhinosinusitis, hiszen az orrnyálkahártya folytonos kapcsolatban van az arcüreg nyálkahártyájával, náthában mindkettő megduzzad. A nátha ősszel, télen gyakoribb, cseppfertőzéssel vagy kézzel terjed (a szem- vagy orrváladék a „leghatékonyabb” fertőzésforrás), a lappangási idő átlagosan két nap, a tünetek pedig a betegség kezdetét követőn 2-3. napon a legerősebbek. 

A náthát vírusok okozzák: főként rhinovírus, de többek között RS vírus, influenza, parainfluenza és adenovírus is állhat a háttérben. A vírusoknak nagyon sokféle szerotípusa van, ráadásul nem mindegyik vírus után marad védettség, éppen ezért sokszor vagyunk náthásak. Sok szülő kérdezi: milyen vírust kapott el a gyermekem pontosan? Ezek azonosítása szinte lehetetlen vagy nagyon drága, és teljesen felesleges, mivel semmilyen következménye nincsen a kezelés szempontjából. Százmilliókat költhetnénk egy-egy gyerekre, hogy meghatározzuk, pontosan milyen rhinovírus-törzs okozta a nátháját, de ezzel csak magunkat szórakoztatnánk, semmi értelme.

Sok édesanyával találkoztam, aki panaszkodik: „állandóan beteg a gyermekem, biztos gyenge az immunrendszere, nem lehetne kivizsgáltatni?” A statisztikák azt mutatják: 6 éves kor alatt átlagosan legalább 6 megfázás van évente egy gyermeknél (azaz téli hónapokban havonta 1-1), egy megfázás pedig átlagosan 12 napig (!) tart. Hat éves kor felett évi 3 megfázással számolhatunk, a tünetek pedig átlag 6 napig tartanak. Ezek csak átlagok, tehát az átlagnál több, a téli hónapokban akár 6-nál több megfázás is teljesen normális, meg kell nyugtassam a szülőket, az ilyen gyermek is egészséges, nem immunhiányos! És most csak a megfázásról van szó, amely során nem alakult ki szövődmény, és nem szedett össze más betegséget (hasmenés, középfülgyulladás, mandulagyulladás, tüdőgyulladás stb.) a gyermek. Ha ezeket is számításba vesszük, azt láthatjuk, hogy a gyerekek jó része szinte „állandóan beteg” lesz. Ezt a fentiek fényében érdemes lenne minden édesanyának helyre tenni magában és elfogadni: ez az élet rendje, a gyermekek fogékonyak a betegségekkel szemben, és normális, hogy különösen télen szinte folyamatosan van valami betegségük – az immunrendszerük így tanul, ettől válik edzetté, nem a drága multivitaminoktól!

 

Gyakori tévhit még az orvosok körében is: ha zöldes az orrváladék, bakteriális felülfertőződés történt, ezért antibiotikumot adnak

A náthát vírusok okozzák, amikre az antibiotikumok annyira vannak hatással, mint a vérnyomáscsökkentők a köhögésre: semennyire. Az antibiotikum a baktérium okozta fertőzések ellen jó.

Sárgás, zöldes orrváladék, takony kezelése és oka

A kezdeti vizes, átlátszó orrfolyás zöldes-sárgássá válhat néhány nap múlva, de ez nem jelent bakteriális felülfertőződést vagy arcüreggyulladást a tévhitekkel ellentétben, hanem a megnövekedett polimorfonukleáris sejtek és azok enzimjeinek aktivitása állhat ennek hátterében, ami normális folyamat, és ilyenkor is indokolatlan az antibiotikum adása. Sajnos sok (házi)orvos kényszerül antibiotikumot adni a náthára részben ebből a tévhitből fakadóan, részben azért, mert a szülők egy része követeli a gyógyszert, ilyennel én is találkozom. Ennek a gyerkőcök látják a kárát, hiszen egyre több tudományos bizonyíték van arra, hogy a felesleges antibiotikum-használat milyen káros következményekkel jár (például hosszútávon hajlamosít allergiára).

Mikor kell náthával orvoshoz fordulni?

Ha a 10 napja tartó orrfolyás egyáltalán nem javul, netán rosszabbodik, az utalhat arcüreggyulladásra, a nátha szövődménye lehet továbbá az asztma fellángolása és a középfülgyulladás, amely 6-12 hónapos kor között a leggyakoribb. Néhány nap láztalan időszak utáni ismételt lázas állapot másodlagos bakteriális fertőzést jelezhet, ilyenkor javasolt orvoshoz fordulni. Mint ahogy akkor is, ha a betegségek kapcsán rendszeresen komplikációk jelentkeznek (tüdőgyulladás, középfülgyulladás); elhúzódó és az átlagnál sokkal gyakoribbak a panaszok, tartós súlycsökkenés, bőrvérzések észlelhetőek – ilyenkor első körben háziorvosa tud segíteni.
 

Megváltozott a hivatalos magyar gyermekgyógyászati ajánlás is: többé nem kell a lázat csillapítani 

Sajnos hazánkban a mai napig boszorkányüldözés zajlik a lázzal kapcsolatban, a szakmai ajánlások helyett alaptalan félelmekre alapul a lázcsillapítási gyakorlat. Régóta tudjuk, hogy még a 40 fok feletti láz sem okoz kárt, az ún. „láz”görcs pedig nem a láz miatt van, hanem maga a fertőzés váltja ki: lázcsillapítóval éppen ezért se megelőzni, se megszüntetni nem lehet a „láz”görcsöt. 

Mikor javasolt lázcsillapítót adni? A válasz egyszerű: mindig egyénre szabottan, a közérzetet figyelembe véve kell a lázcsillapító adásáról dönteni függetlenül attól, hány fokot mutat a hőmérő. Ha egy gyermek 39,5 fokos lázzal játszik, vagy csak kicsit bágyadt – indokolatlan a gyógyszer adása. Ha azonban 38,2 foknál már látványosan rosszul van, szenved, adhatunk gyógyszert.  Alvó gyermeket tilos felébreszteni, piszkálni lázmérés vagy lázcsillapító adásának céljából, teljesen mindegy, hány fokos láza van, hagyjuk pihenni! Ne takarjuk be vastagon, hogy le tudja adni a hőt, alvás közben semmi baja nem lesz, a láz nem emelkedik spontán 42 fok fölé! Mivel a gyermekek többsége a hűtést (hűtőfürdő, priznic-vizes lepedőbe csavarás) szenvedésként éli meg, sikítanak és rettegnek közben, ezért ezek kőkorszaki módszernek számítanak, használatukat fejlett országokban már régóta nem javasolják.

Részletek honlapomon a láz rovatban!

 

Mit tehet a szülő, milyen hatásos terápia van náthában?

Mivel a nátha enyhe betegség, legtöbbször semmiféle gyógyszer, terápia nem kell. A gyakori kézmosás segíthet a megelőzésben, de a náthás gyermeket elkülöníteni, otthon gyógyítani nem szükséges az ajánlások szerint, mivel még a tünetek megjelenése előtt fertőzhetett másokat a bölcsiben, oviban. Ami hatásos lehet náthában: a bő folyadékbevitel, jó meleg tea/húsleves, a „tengervizes” sóoldatos orrspré, orrszívás, esetleg a hideg párásító használata a szobában. Legfontosabb a sóoldat és az orrszívás (nagyobb korban orrfújás), minél gyakrabban, ezek jótékony hatását számos klinikai vizsgálat is igazolta.  Kisebbeknek sűrűbb orrváladék esetén spré helyett fiziológiás sóoldat ("tengervíz") vagy akár véleményem szerint lefejt anyatej is cseppenthető a váladék lazításának, oldásának céljából orrfújás/szívás előtt.  A gyógyszertárakban kapható „tengervizes” orrspré jó, de valójában nem is tengervízről van szó, és sokkal olcsóbb készítményt is lehet használni. 

Nátha és orrfolyás tünetei, kezelése gyerekeknél

Torokfájásra, köhögésre egy éves kor felett méz (0-1 év között mézet a botulizmus veszélye miatt nem szabad adni), hat éves kor felett pedig cukorka adható. A cukorkával vigyázni kell, nehogy a gyermek tüdejébe kerüljön egy köhögési roham kapcsán! Rossz közérzet, fejfájás esetén paracetamol (gyári nevén Mexalen, Panadol, Rubophen, BEN-U-RON, Béres Febrilin, Doloramol, Paramax, stb.) vagy ibuprofen (gyári nevén Nurofen, Advil ultra, Algoflex, Dolgit, Ibumax, Rapidophen, stb.) adható.

Az orrnyálkahártya-összehúzó (dekongesztáns, „kidugító”) gyógyszeres orrspréket csak jelentős orrdugulás esetén érdemes használni a panaszok enyhítése céljából - ilyenkor én magam is használok ilyen orrsprét. Magyarországon azonban indokolatlanul sokat használjuk ezeket, az esetek nagy részében ilyen gyógyszeres orrspré használata nem indokolt - az amerikai szakmai szervezetek 12 éves kor alatt nem is ajánlják az orrkidugító készítmények használatát, az ugyanis veszélyekkel jár. Az orrspré egyébként sokkal jobb, mint az orrcsepp - mert az orrcsepp hamar a garatba csorog, lenyelve felszívódik, túladagoláshoz és mérgezéshez, mellékhatáshoz vezethet (különösen néhány éves gyerekeknél).  Fontos kiemelni, hogy a népszerű magyarországi tévhitekkel ellentétben a dekongesztáns, orrnyálkahártya-összehúzó orrsprék/orrcseppek a vizsgálatok szerint nincsenek hatással a fülkürtre, azaz a középfül szellőzésére! Az orrdugulást megszüntető készítmények heteken át alkalmazva paradox, furcsa módon maguk okoznak orrdugulást (rhinitis medicamentosa), azaz egy ördögi kör alakul ki: még több orrsprét használunk, átmenetileg kidugítja az orrot, de valójában hosszabb távon az még erősebb orrdugulást okoz, ezért ezeket a készítményeket nem szabad egy hétnél tovább használni! (Az "orrkidugító" készítmények tartósítóanyaga (benzalkónium-klorid) számos vizsgálat szerint károsíthatja az orrnyálkahártyát.)

A dél-afrikai muskátli (latin nevén Pelargonium sidoides), gyári nevén Kaloba-csepp a 2013-as Cochrane-elemzés szerint hatásos lehet bronchitis (hörghurut), arcüreggyulladás (sinusitis) és nátha esetén is, bár további vizsgálatok szükségesek, mert a jótékony hatás bizonyítása még nem áll túl erős lábakon, de ezt érdemes lehet kipróbálni a tünetek enyhítése érdekében. A szer recept nélkül kapható, kb. 1500 forint, gyógyszerként van forgalomban, felső légúti panaszokra hat éves kortól adható. 6-12 éves kor között 3x20 csepp, 12 évnél idősebbeknek 3x30 csepp Kaloba adható naponta.

 

Még kint, a teraszon se dohányozzon a szülő!

Ha dohányzik a szülő, azzal bizonyítottan károsítja gyermekét. Nap mint nap tapasztalom, hogy sok szülő azt hiszi, ha a konyhában dohányzik, a dohányfüst tisztelettudóan megáll a gyerekszoba/nappali küszöbén…

Káros a gyerekere, ha kint dohányzom?

Vannak, akik csak a lakáson kívül (terasz, kert) dohányoznak, de nekik sajnos van egy rossz hírem: a felmérések szerint még a kint történő dohányzás is károsítja a háztartásban élő gyermeket, a csak kint dohányzó szülők gyermekei is sokkal fogékonyabbak a légúti és egyéb betegségekre! Gondoljon csak bele, ha egy nemrég dohányzó ember a közelébe jön, Ön is érzi rajta a büdös cigiszagot – hát a gyermek is beszívja ezeket a káros anyagokat.

 

Az alábbiakat mind felesleges használni, pénzkidobás 

A nátha magától gyógyuló, enyhe lefolyású betegség, nem indokolt mindenféle hatásosnak vélt készítmények vásárlása és használata. Fontos megérteni a kedves olvasónak: a modern orvoslásban nem mérvadó az, hogy „nálam bevált, nekem segített”, ugyanis a szervezetünk szinte mindig meggyógyítja önmagát, az esetek döntő többségében nem a gyógyszertől leszünk jobban. Sokan ezért hiszik a hamis borostyánnyakláncot hatásosnak (épp akkor múlt el a fogzási fájdalom), és sokan ezért hiszik, hogy az antibiotikum gyógyította meg a torokgyulladásukat (amik többségét vírus okozza, és a gyógyszer semmilyen hatással nincs rá). Sajnos hazánkban mai napig nem történt meg a külföldön már sok helyen lezajlott forradalmi változás: a Bizonyítékon Alapuló Orvoslás (Evidence Based Medicine) lényege, hogy a saját tapasztalatra alapozott tévedéseket kiszűrje, és hogy az orvosok csak olyan terápiát javasoljanak a betegeknek, amik valóban hatásosak a placebohoz képest adott kórképben. Ezek a komoly klinikai vizsgálatok rendre borsot törnek a gyógyszergyártók orra alá, hiszen egyre több gyógyszerről bizonyítják be, hogy vagy teljesen hatástalanok vagy annyira minimális a hatásuk, hogy nem éri meg őket alkalmazni a várható kockázatok, mellékhatások miatt.

Milyen gyógyszert szedjek megfázásra, náthára?

A gyógyszertárak tömve vannak recept nélkül kapható, különböző megfázás elleni készítményekkel, porokkal, tablettákkal (legtöbbször kombinációkat tartalmaznak: antihisztamin, dekongesztáns, lázcsillapító, váladékoldó stb.), hiszen van kereslet rá és jó üzlet. Több komoly klinikai vizsgálat történt ezekkel nátha kapcsán, amelyek teljes hatástalanságot vagy egészen minimális hatást igazoltak, a készítmények nem voltak jobb hatásúak, mint a placebo. A nemzetközi szakirodalom ezért ezen készítményeket kifejezetten nem ajánlja hat éves életkor alatt, pláne, mivel komoly mellékhatásokkal járhatnak: két éves kor alatt akár halált is okozhatnak!

Antibiotikum egyértelműen felesleges és káros (csak a baktériumokra hat, de a náthát okozó vírusokra nem), és a nátha esetleges szövődményeinek megelőzésében sem segít. Az aszpirin egy súlyos mellékhatás esélye miatt gyermekeknél nem javasolt. A náthát gyógyszerrel, étrendkiegészítővel nem lehet megelőzni: Echinacea, C-vitamin, fokhagyma hatástalan a megelőzésben, hiába hisszük mi magyarok ennek ellenkezőjét, teljesen felesleges ilyen célból adni. Náthára nincs hatásos gyógyszer, rengeteg vizsgálat történt gyógynövényekkel, cinkkel, C-vitaminnal és sok más készítménnyel is, nem fárasztanám az olvasókat a részletekkel: sajnos nem hatásosak náthában. Az Echinacea purpurea, mentol, kámfor, eukaliptusz és egyéb illóolajok sem ajánlottak, ahogy a forró gőz inhalálása sem, mivel a tüneteket alig enyhíti, viszont égést okozhat és komoly baleseti kockázatot jelent. A napjainkban Facebookon reklámozott gyógynövényes párnalapnak semmilyen igazolt hatása nincs, a homeopátia pedig teljesen hatástalan, igazoltan átverés. A kalcium adása nem csak allergiában, hanem köhögésben, torokgyulladásban, náthában is teljesen felesleges. Az allergiaellenes szerek nem jók se náthára, se köhögésre.

Jól látható a fentiekből, hogy míg az orvostudomány képes a szervátültetésre, egyes daganatok gyógyítására, súlyos betegségek hatékony kezelésére, addig a banális náthával szemben jelenleg NINCS igazán jó, jelentős hatással rendelkező gyógyszerünk. Ameddig ezt azonban nem képesek elfogadni és megérteni az emberek, és nem csökken a kereslet a náthaellenes készítmények iránt, addig a reklámok, gyógyszertárak is tele lesznek hatástalan vagy kétes hatású készítményekkel, amik hatalmas bevételt jelentenek a gyógyszergyárak, természetgyógyászok, homeopaták számára. Hogy akkor mit tegyünk? Egyetértek dr. Szíjjártó László gondolatával: „az ezekre fordítandó kiadásokból inkább kedveskedjünk beteg gyermekünknek kedvenc finomságával vagy egy szép könyvvel, játékkal”. Jobban jár vele!

dr. Novák Hunor

Forrás:
An overview of rhinitis, The common cold in children:  Clinical features and diagnosis, Treatment and prevention; The common cold in adults: Treatment and prevention - UpToDate.com
Common cold - National Institute for Health and Care Excellence guideline 2011
Gyakori légúti infekciók kisgyermekkorban  - dr. Szíjjártó László 
Dr. Csupor Dezső - A Kaloba®, azaz a Pelargonium sidoides kivonatának hatékonysága felső légúti fertőzésekben
Pelargonium sidoides extract for treating acute respiratory tract infections - Cochrane Database Syst Rev. 2013 Oct 22
Kép: Andriy Popov © 123RF.com, Nina Piankova © 123RF.com, Miroslav Beneda © 123RF.com, hriana © 123RF.com, vectorikart © 123RF.com