Betegségek
Köldöksérv gyerekeknél: nem kell leragasztani, a felesleges műtét pedig elkerülhető
2017-01-30
| Frissítve:
2018-06-08 14:36:50
Dr. Novák Hunor
Ragasszam le? Megműtsék? Vagy csak várjunk? Nem könnyű a szülőnek, hiszen egyik orvostól ezt hallja, másiktól azt. Pedig vannak szakmai irányelvek, ajánlások, amit minden orvosnak követnie kell(ene) a köldöksérv (hernia umbilicalis) kapcsán is. Bemutatom ezeket.
Ahogy megszokhatták, hiánypótló összefoglalóimat nem a magyar szokások és a sokszor elavult tankönyvek alapján írom, hanem részletesen utána járva, a nemzetközi orvosi ajánlásokat, legújabb tudományos kutatásokat átnézve készítem el az evidence-based (bizonyítékokra alapozó) összefoglalóimat (a források ellenőrizhetők a cikk alján).
A köldök sérv ártalmatlan, szinte mindig spontán megszűnik 5 éves korra
Leegyszerűsítve a következő a helyzet: a köldökön, köldökzsinóron keresztül lépnek be az erek a magzat testébe, ezért születéskor a köldöknél gyakorilatilag egy lyuk van a hasizomban, amit szinte csak bőr fed. Ezen a még részben nyitott lyukon a béltartalom, belek kicsit kitüremkedhetnek, ahogy ez a fotón is látszik:
A köldöksérv ujjal könnyen visszanyomható, a kitüremkedés miatt úgy néz ki, mintha egy gomb lenne a baba hasán:
Születés után ez az „lyuk” a hasfalon (sérvkapu) a növekedés során, a hasizmok erősödésével elkezd bezárulni. Ne ijedjen meg, a köldöksérv nagyobb lehet, jobban kitüremkedhet nevetésnél, sírásnál, köhögésnél vagy kakilásnál, ez teljesen normális. Bár más sérvtípusoknál előfordulhat az a probléma, hogy a kitüremkedett bél megcsavarodik, kizáródik/kiszorul, és a bél egy része elhal a rossz vérkeringés miatt, a köldöksérvnél ez extrém ritka. A köldöksérv tehát egy banális, ártalmatlan jelenségnek tekinthető, ami miatt nem kell izgulnia a szülőnek.
A köldöksérv gyakoribb koraszülötteknél, alacsony születési súlyú babáknál. A köldöksérv a gyerekek elsöprő többségénél (több mint 90%-uknál) 4-5 éves korra spontán záródik. (Ugyanakkor egyes populációkban lassabban megy végbe a folyamat, és akár 5 éves kor után is számolhatunk azzal, hogy a köldöksérv magától megszűnik. Ez a helyzet négereknél például, ahol a gyerekek kb. 10%-ának csak 5-10 éves kora között szűnik meg a köldöksérve.)
A köldök leragasztása 1950-ben volt divat – veszélyes, ne csinálja!
Sokan javasolják hazánkban a „köldök leragasztását”, és ez más országokban is elő-elő fordul még, mint népi gyógymód. Az elv egyszerű: elvileg azt akarnánk megakadályozni, hogy a béltartalom, köldöksérv előtüremkedjen, a „lyuk” a hasfalon pedig gyorsabban záródjon be. Először visszanyomjuk a köldököt, majd egy nagy fémpénzt vagy pamutgomolyagot rakunk a köldökre, amit egy jó széles ragasztóval a hasra ragasztunk.
De honnan ered ez a szokás és működik-e valójában? 1957-ben az Amerikai Gyermekgyógyászati Akadémia 100 főn készített vizsgálatra hivatkozva azt találta: 6 hónapos kor alatt enyhén gyorsíthatja a köldöksérv megszűnését, sérvkapu záródását ez a módszer. Az 1950-es, 1960-as években ezt a módszert világszerte alkalmazták, de közben rájöttek, a vizsgálatok kimutatták: egyrészt a köldökragasztgatás sok bőrfertőzéssel járt, másrészt kiderült, hogy a köldöksérv spontán is megszűnik az évek alatt, és egy teljesen ártalmatlan folyamat. Ezért világszerte változtattak: a köldöksérv visszanyomogatása, ragasztgatása helyett csak várakozást javasoltak.
A köldökleragasztás gyakorlatáról nagyon kevés vizsgálat született. 2016 elején publikáltak egy érdekes vizsgálatot japán orvosok, akik úgy döntöttek, megvizsgálják ezt az „ősi módszert”. Két csoportra osztották a köldöksérves babákat: az egyiknél leragasztották a köldököt (98 fő), a kontrollcsoportnál (8 fő) pedig nem csináltak semmit, csak vártak. Már látható is az első probléma: a 8 fős kontrollcsoport is nagyon kicsi, ilyenkor statisztikailag könnyen születhet hamis eredmény a két csoport összehasonlítása során. Hetente nézték ultrahanggal, milyen ütemben záródik a „lyuk”, azaz szűnik meg a köldöksérv a hasizom erősödésével. Bár úgy észlelték, hogy köldökragasztás esetén a záródás sebessége gyorsabb volt, nincs egyértelmű adat, hogy ez a módszer segítene-e a babák azon nagyon kis részén, akiknél nem oldódik meg spontán a köldöksérv 5 éves korra, és műteni kellene őket. Másképp fogalmazva: nem tudjuk, segíthet-e a módszer azon a kisebbségen, akinek műteni kell a köldöksérvét.
Figyelemre méltó azonban, hogy a köldökragasztós csoportban a gyerekek negyedénél (!) jelentkezett valamilyen szövődmény (sarjszövet-képződés, bőrgyulladás, bőrfertőzés), ami nagyon sok. Különösen problémás, hogy a szövődmények többnyire nem enyhe, hanem közepes vagy súlyos szövődménynek bizonyultak. A kockázat tehát nem kicsi, de mit is nyerhetünk a módszerrel? Ha ragasztunk, kicsit hamarabb szűnhet meg az amúgy magától is megszűnő, ártalmatlan köldöksérv…
A leragasztott rész mögött meggyűlik a köldöknél a váladék, kosz, a ragasztó kisebb-nagyobb sérüléseket hoz létre a csecsemő érzékeny bőrén, ami miatt gyakori a bőrgyulladás, bőrfertőzés. A köldök leragasztása a hasraforduló csecsemőt zavarhatja, gátolhatja a mozgásfejlődésben és kellemetlenséggel jár neki a ragasztószalag le-fel tépése, cserélgetése.
A köldök leragasztását a fentiekből fakadóan egyértelműen NEM ajánlják a világ vezető gyermekgyógyász szervezetei. Magyarországon még mindig sokaknak javasolják.
Műteni 5 éves kor alatt gyakorlatilag tilos
A köldöksérvvel tehát semmit nem kell csinálni. Négy éves korig, illetve a legtöbb szakmai szervezet szerint öt éves korig várni kell a műtéttel. Utána már nagyon kicsi az esélye annak, hogy spontán megszűnik a köldöksérv, tehát 5 éves kor körül érdemes megműteni. 4-5 éves kor alatt műtét csak extrém ritka esetben indokolt, ha mondjuk nagyon nagy méretű a köldöksérv (például akkora, mint az alkarja vagy ökle) vagy panaszt okoz a gyereknek.
Sokan kérdezhetik: miért nem jó hamarabb megműteni a gyereket? Sokan nem tudják: minél fiatalabb korban éri a gyermeket az altatás, az annál súlyosabb következményekkel jár. Az altatás bizonyítottan károsítja a fejlődésben lévő gyermek sérülékeny idegrendszerét, agyát, későbbi mentális képességeit!
A köldöksérv műtétről az Amerikai Gyermeksebészeti Társaság kiváló betegtájékoztatója elérhető ezen a linken, minden le van írva benne: mit vigyünk a kórházba, mikor mit ehet a gyerek, és mire számítson a műtét után. Elolvasását minden műtét előtt álló szülőnek melegen ajánlom – ilyen színvonalú összeállítást sajnos magyar nyelven ne keressen…
Olvasóim tapasztalata, hozzászólásai
Az alábbi hozzászólások Facebook-oldalamon érkeztek nemrég a cikkhez:
Habár többen mondják, hogy a ragasztás mellett megszűnt gyereküknek a köldöksérve, de ahogy sokan meg is erősítik, anélkül is megszűnik. És ez csalóka sokak számára, emiatt hihetik azt, hogy a ragasztás hasznos. Valójában leragaszthatjuk a köldököt, adhatunk C-vitamint, rakhatunk mágikus, gyógyító borostyánkristályt a szobába, vagy alvás közben szórhatunk darált mákot a gyerekre: az esetek elsöprő többségében ugyanúgy meg fog szűnni a köldöksérv. Magától.
dr. Novák Hunor
Forrás:
Care of the umbilicus and management of umbilical disorders – Uptodate.com
Umbilical hernia: what happens after age 5 years? J Pediatric
Adhesive Strapping for Umbilical Hernia in Infants – American Academy of Pediatrics 1957, Pediatrics
Reappraisal of adhesive strapping as treatment for infantile umbilical hernia – Pediatr Int. 2016 May
Umbilical hernia repair NHS Choices
Umilical hernia – Mayo Clinic
Fotó: dr. Novák Hunor; Roberto Biasini © 123RF.com
