Védőoltások
Megéri beadni a rotavírus elleni oltást? Mik a kockázatok? Ezek a modern orvosi ajánlások
2017-11-27
| Frissítve:
2018-06-10 20:42:38
Dr. Novák Hunor
A rota oltás kapcsán nagyon sokan kérdezték, hogy szerintem megéri-e beadni. Szakmai összefoglalómban most válaszolok, kitérve arra is, hogy meddig véd a rotavírus elleni védőoltás, mennyibe kerül és mik a vakcina kockázatai, mellékhatásai.
Először is ki kell javítanom a kérdést, nagyon sokan ugyanis azt kérdezik, mi az én véleményem. Az evidence-based orvoslás világában nem a vélemény, egyéni tapasztalat a döntő, nem a tekintély számít, hanem kizárólag a tudományos tények, szakmai szervezetek ajánlásai, ezért ne érdekeljen senkit a véleményem! Ezen írásom is a legmodernebb nyugat-európai irányelvekre, gyermekgyógyászati akadémiák állásfoglalásaira épül, gyakorlatomban én ezeket az irányelveket követem, vallom.
A rotavírus a leggyakoribb oka a súlyos hányásos, hasmenéses betegségeknek gyermekkorban. Egy konkrét adat: mielőtt a rotavírus elleni vakcinát kifejlesztették volna, évente 500.000 öt év alatti gyermek halt meg és kétmillió került kórházba világszerte. Persze van, akinél csak enyhe lefolyású a betegség, de nem lehet megjósolni, ki az, aki kórházba kerül vagy meg fog halni miatta.
A rotavírus úgynevezett RNS-vírus, egy életjelenséget nem mutató „kód”. Olyan, mint egy titkos kóddal, vírussal fertőzött pendrive, amit ha bedugunk a számítógépbe, a gép automatikusan lefuttatja a programot a pendriveról, az életre kel, beindítja a nyomtatót, spamleveleket küld szét, akár tönkre is teszi a gépet stb.
Egyértelmű: minden csecsemőnek javasolt az oltás, minél hamarabb, 6-8 hetes korban
A legideálisabb a 6-8 hetes kor között megadni az első oltást, de van olyan oltóanyagtípus, amivel 20 hetes korig is van lehetőség az első oltás beadására, az oltási sor megkezdésére. Mindenkit érdemes beoltani, ez az álláspontja a WHO-nak, az Amerikai Gyermekgyógyászati Akadémiának és az Európai Gyermekinfektológiai Társaságnak is. A világ vezető orvostudományi szaklapja, a több mint 6.000 orvos, professzor, kutató által szerkesztett Uptodate.com a legmagasabb szintű tudományos bizonyítékokkal alátámasztva javasolja MINDEN csecsemő oltását rotavírus ellen. Koraszülötteket ugyanúgy, a koraszülést követő hatodik héttől lehet oltani, testsúlytól függetlenül.
Ha csecsemője már elkapta a rotavírus-fertőzést (és mondjuk székletből igazolták, ki is mutatták a rotát), akkor is javasolt a védőoltás. Ennek két oka van:
- a rotavírussal való természetes, egyszeri fertőződés nem alakít ki teljes védelmet
- többféle rotavírus altípus létezik, tehát többször is lehet valaki rotás
A vizsgálatok igazolták, hogy megéri oltani. Saját tapasztalatomból azt látom, hogy a rotavírus bizony nagyon kellemetlen betegség lehet, elhúzódó kórházi kezeléssel, szövődményekkel, izgalmakkal, gyógyszerekkel. Fáj a szívem és dühös is vagyok ilyenkor, hiszen ezeknek az esetekben a többsége elkerülhető lett volna védőoltással, és sokszor bár anyagilag is megtehették volna a szülők, mégsem vették meg a védőoltást, mert másoktól (sokszor orvosoktól is) azt hallották, felesleges… A rossz tanácsok miatt nem csak a gyerekek szenvednek, hanem sokszor az egész család is, hiszen a rota gyakran végigsöpör a felnőtteken is, brutális hányás és hasmenés képében.
Semelyik védőoltás nem nyújt 100%-os védelmet, mégis megéri oltani!
„Kifizettem egy csomót a védőoltásért, mégis rotavírusos lett a gyermekem, átverés és üzlet csak az egész” – biztos, hogy többen fognak erre panaszkodni. Az orvoslásban azonban semmi sem fekete vagy fehér, az emberi tudatlanság vagy a hiányos orvosi felvilágosítás, továbbá az irreális elvárások sokszor csalódáshoz, védőoltásellenes nézetekhez vezetnek. Ne várja tehát azt senki, hogy ha beoltja a gyerekét, biztosan nem kapja el a rotavírust!
A valóság az, a vizsgálatok azt mutatják, hogy a rota ellen beoltott gyerekek kb. 90%-ánál nem alakul ki súlyos lefolyású rotavírus fertőzés, a beoltottak 80%-ának pedig még enyhe rotavírusos betegsége sem lesz. Miért nem 100%? Például azért, mert rotavírusból is sokféle törzs létezik, és a vakcinákban sincs benne mindegyik.
Az oltás hatékonysága az évek múltán csökken, kevés a pontos adat, hogy meddig ad védettséget az oltás, de jelentős védettséggel csak néhány évig lehet számolni. Azaz leginkább a csecsemő, kisdedkorban véd az oltás – de ez a legfontosabb, hiszen ilyenkor a leggyakoribb a rotavírus okozta hányás, hasmenés, és ebben az életkorban messze a legveszélyesebb, akár halált is okozhat – erre hazánkban is volt példa! Ezért is fontos, hogy beoltsuk a csecsemőket.
Személyes történet a pórul járt anyukáról
Nemrég kezeltem a kórházban egy rotavírusos családot: az anyuka, a két éves és a 6 éves gyereke is bent feküdt, mindannyian rosszul voltak. A két éves hozta haza a bölcsiből a fertőzést. Az anya elmondta, hogy a 6 évest korábban beoltatta rota ellen, a kétéves gyereket nem, de nem is bánja, mert tessék, nézzem meg, a nagyobb gyerek hiába volt oltva, mégis elkapta ő is most. Tehát az oltás felesleges – gondolhatnánk. Valójában a 6 éves kisfiú az oltást követően néhány évig nagy valószínűséggel védett volt, de hat éves korára a védettség nagyon gyengült/megszűnt. Ha viszont két éves is kapott volna oltást korábban, azzal 4-5 éves koráig elég erős védettséget kapott volna, nagyon nagy valószínűséggel nem szedte volna össze a bölcsiben a fertőzést, és nem betegítette volna meg az egész családot! Jól látható, milyen komplex a védőoltások hatása: azzal nem csak az adott egyént, hanem a családunkat, környezetünket is védjük!
Az anyuka tehát ott hibázott, hogy a legkisebbet nem oltatta be, pedig anyagilag megtehette volna.
Az oltással sietni kell, sokan kifutottak már az időből – kiknek nem adható be?
A rotaoltás több részből áll, ha gyermeke elmúlt 20 hetes (kb. 5 hónapos), és még egy oltást sem kapott, akkor sajnos kifutott az időből, idősebb korban már nem lehet elkezdeni az oltási sort. Sokakban felmerülhet a kérdés: ha egy csecsemőnek jó, nagyobb gyereknek miért nem? Tudomásom szerint azért, mert a vizsgálatok szerint nagyobb korban sokkal gyakoribb a bélösszecsúszás, mint mellékhatás, ezért 5 hónapnál idősebb korban a vakcinát nem engedélyezték.
Annak sem adható be a védőoltás, aki valamelyik összetevőre allergiás, akinek volt már bélösszecsúszása (invaginatio, intussusceptio orvosi néven), vagy ritka és súlyos immunbetegsége van. Ha a gyermeknek éppen komolyabb betegsége van (erős hasmenés, lázas betegség), akkor várni kell a gyógyulásig.
Mik a mellékhatások, az oltás kockázatai?
A vizsgálatok, statisztikák azt mutatják: az oltás nagyon biztonságos. Az egyik említésre méltó mellékhatás a bélösszecsúszás, ami kb. 50.000 beoltott gyerekből kb. 1-nél jelentkezhet: ha az oltás után 14 napon belül hányás, hasfájás, véres széklet, hasmenés jelentkezne, sürgősen orvosi vizsgálat javasolt.
Az oltott gyermek elvileg a székletével üríti a „vírust,” vakcinát”, de extrém ritka, hogy ezzel mást megfertőzve rotavírusos hasmenést okozzon neki. Mindenesetre a rizikó csökkentésének érdekében pelenkacsere után javasolt a kézmosás, és a higiénia betartása az oltást követő két hétig.
Kb. 40 ezer forintba kerül egy gyerek teljes rotaoltása
A rotavírus elleni vakcinát szájon át kell beadni (1-2 ml a térfogata), gyakorlatilag meg kell itatni a babával a folyadékot. A teljes oltási sor kb. 40 ezer forintba kerül a szülőnek – de érdemes átgondolni, mennyit ér 2 hét munkából kiesés, néhány átvirrasztott éjszaka a kórházban… A vakcina nem más, mint legyengített rotavírus: azaz egy lefegyverzett, szinte veszélytelen vírussal „fertőzzük” meg a gyermeket, és tesszük védetté a betegséggel szemben.
Magyarországon két rotavírus vakcina érhető el: a Rotateq-et három alkalommal, a Rotarixet azonban csak két alkalommal kell beadni.
A két védőoltás között érdemi különbség nincs az ajánlások szerint: hatásosságuk, biztonságosságuk egyforma. A Rotarix kissé olcsóbb, és előnye továbbá, hogy hamarabb, már két oltással lehet védettséget elérni.
Az oltásokat minél hamarabb, 6-8 hetes kor között a legjobb megadni, az oltások között kb. 4 hetes időközt kell tartani. Célszerű, hogy a vakcináció minél hamarabb befejeződjön. A legeslegutolsó időpont, amikor el lehet kezdeni az oltást a Rotarix-szel, az a 20. élethét, a 24. héten pedig meg kell adni a második oltást. De nem jó így a végére hagyni az oltást, mert ilyenkor megnőhet az esélye a bélösszecsúszásnak.
A rotavírus oltás beadása előtt vagy után nem kell diétázni, nem kell anyatejes táplálást felfüggeszteni. Ha kicsorgott, vagy kihányt, kibukott valamit utána a csecsemő, nem kell ismét beadni (a beadott vírus jó része úgy is bent marad, attól nem tud 100%-ig megszabadulni). Az oltás beadható együtt más oltásokkal.
Take home message, azaz útravaló tudnivaló: minden csecsemőnek javasolt a rota elleni oltás, és sietni kell vele, lehetőleg 6-8 hetes korban meg kell adni az elsőt. A legutolsó időpont az első oltásra a 20. élethét (Rotarix oltás). Az oltás néhány éven át jelentős védelmet ad a gyereknek, ez azért fontos, mert ebben az életkorban a legveszélyesebb a rotavírus. Az oltott gyerek a családot is védi, hiszen nem hozza haza a bölcsiből, oviból a betegséget!
dr. Novák Hunor
Forrás:
Rotavirus vaccines for infants – David O Matson, MD, PhD, Uptodate.com
Global illness and deaths caused by rotavirus disease in children – Parashar UD, Hummelman EG, Bresee JS, Miller MA, Glass RI SO Emerg Infect Dis
Vaccines for preventing rotavirus diarrhoea: vaccines in use – Cochrane Database
Rotarix alkalmazási előirat
Módszertani levél a 2016. évi védőoltásokról (Epinfo 20. évfolyam 1. különszám)
Fotó: Rafael Ben-Ari © 123RF.com
