Elrejtés
Figyelmébe ajánljuk!

Doktornő, ne haragudjon, de amit csinál, az barbár! Itthoni tudása miatt szégyenkezett a magyar orvos Angliában

event 2017. február 06.

Kellemetlen és megdöbbentő élményeiről beszélgettem dr. Szakács Krisztina gyermekorvossal, aki hat év angliai munka után tért haza. Nem célja senkinek sem az általánosítás, de vannak történetek, helyzetek, amit nem söpörhetünk a szőnyeg alá, hanem szembe kell nézni vele - még akkor is, ha fáj.

dr. Novák Hunor: 2007-ben végezted el az orvosi egyetemet, ezután évekig az egyik gyermekklinikán, majd pedig az egyik legnagyobb gyermekkórházban dolgoztál. Kezdjük ott: miért a gyerekgyógyászatot választottad és miért mentél ki Angliába dolgozni?

Figyelmébe ajánljuk!
dr. Szakács Krisztina háziorvos, házi gyermekorvos
dr. Szakács Krisztina, gyermekorvos

dr. Szakács Krisztina: Nagyon motiváló és szeretetteljes munka gyerekekkel foglalkozni. Kezdetben főként a koraszülött-gyógyászat érdekelt, hiszen óriási kihívás ilyen pici, akár 500 grammos gyerekeket gyógyítani. Anyagi és szakmai okok miatt kényszerültem arra, hogy Angliába menjek. Fiatal orvosként ügyeletekkel együtt nettó 115 ezer forintot kerestem itthon, amiből nagyon nehéz volt megélnem. Nem titok: Angliában ennek több mint tízszerese, kb. 1,3 millió nettó volt a havi fizetésem, miközben sokkal magasabb színvonalú ellátásban vehettem részt.  Másrészt nem voltam elégedett a magyar szakképzéssel, úgy éreztem, sokkal többet tudnék fejlődni, tanulni külföldön. Angliában sok tapasztalatot szereztem: intenzív osztályon, koraszülött osztályon és sürgősségi részlegen is sokat dolgoztam.

Nagyon éget engem a kérdés… Mire mentél az itthon megszerzett tudásoddal külföldön? Fontos hangsúlyozni, hogy közel négy évig a legnevesebb gyermekközpontokban dolgoztál, amik szakmailag itthon a TOP-nak számítanak…

dr. Szakács Krisztina:  Őszinte leszek: szinte semmit nem értem azzal a tudással, amit fiatal orvosként én Magyarországon az évek alatt megszereztem.  Nem általánosíthatok, hogy más orvos esetében mi lett volna, mást szakmailag milyen minőségűnek tekintetének kint, és nem minősíteném általánosítva ezeket az intézményeket sem, én a saját esetemet tudom elmondani. Külföldön az evidence-based (bizonyítékokra  alapozó) orvoslás hódít, amit én szívtam magamba itthon, az egyszerűen nem volt szalonképes kint. Az első fél év Angliában nagyon kínos volt számomra, beláttam, hogy a tudásom valami elképesztően hiányos, több év tanulás után éreztem ezt, pedig igyekeztem itthon minél több tudást felszedni.

Mondanál konkrét példákat, mi volt nagyon kellemetlen? Kalcium, lázcsillapítás? 

dr. Szakács Krisztina: Mindkettővel volt élményem. Az egyik osztályos viziten volt egy súlyosan allergiás gyerek, az angol osztályvezető megkérdezte mindenki előtt tőlem, hogy Magyarországon hogyan látnánk el ezt a gyermeket. Én is abban a hitben éltem még akkor, mint a legtöbb magyar orvos, hogy a kalciumot allergiában is érdemes adni, mert hatásos. Sosem felejtem el, teljesen ledöbbentek, egymásra néztek, majd úgy néztek rám, mint egy gyakorló idiótára. „Sorry, calcium???” Egyszerűen nem értették, honnan szedtem ilyen zagyvaságot, hogy kalciumot kéne adni egy ilyen gyereknek. Majd segítettek és elmagyarázták, mit, merre, hogy. Sajnos Magyarországon az orvosok jó része még mindig kalciumot (is) javasol allergiás tünetekre, holott teljesen hatástalan, antihisztamin, azaz allergiaellenes készítmény mellé kiegészítésként is totál felesleges adni

De lázcsillapítás kapcsán is voltak kellemetlen élményeim. Magyarországon mai napig divat a hűtőfürdő és a priznic, azaz a vizes lepedőbe csavarás. Ez utóbbit én is megkíséreltem kint – hiszen ezt tanultam itthon –, mire keményen helyre tett a vezető szakorvos: ott ez nem elfogadott, nem betegbarát, kellemetlen érzés a gyereknek, szó sem lehet ilyenről. Elmondta, hogy kórházukban nagyon fontos a betegbiztonság, amibe beletartozik az is, hogy nem okozunk kellemetlenséget a gyereknek, páciensnek ilyen módszerekkel.

Bár vénát szúrni jól tudtam, de a  rögzítést (ún. „sínezést”), toldalék hozzárakását és higiéniai dolgokat nem tudtam jól csinálni. „Bevált magyar” szokások alapján csináltam, úgy, ahogy itthon szinte mindenki csinálja. Ott emiatt az egyik nővér minden rossz szándék nélkül a szemembe mondta: „Ne haragudjon doktornő, de amit és ahogy csinál, az nagyon barbár”. Aztán segített és megmutatta, hogyan kellene kulturált módon csinálni ezt is. Sok ilyen élményem volt, ez csak a jéghegy csúcsa.

Biztosan sokakat érdekel, mit tapasztaltál az ottani kórházakban lázcsillapítás terén?

dr. Szakács Krisztina: Nagyon gyorsan szembesültem vele, hogy amit itthon az általános gyakorlat, az úgy hülyeség, ahogy van. Kint a lázat nem csillapítják, mert az nem egy veszélyes dolog, hanem segíti a gyógyulást. Nem nézegetik és izgulják túl a mért testhőmérsékletet, hogy mi hány fok, hanem egyszerűen a közérzetet figyelik és az alapján adják a lázcsillapítót. Éles váltás volt látni, hogy ott nem tömik a gyerekeket lázcsillapítóval, mint itthon, ahol 38 foknál sok helyen rutinszerűen belevágják a gyerekbe a gyógyszert. Arról nem beszélve, hogy mi Magyarországon szeretünk mindent a gyerek fenekébe dugdosni, például lázcsillapítót. Aki szerint jó érzés a kúp, az nyugodtan próbálja ki felnőttként.

Kint már újszülött kortól nem fenékben, hanem hónaljban vagy fülben mérik a lázat. Lázcsillapító kúppal pedig extrém ritkán találkoztam: ha lázcsillapító gyógyszer, akkor szájon át valamilyen gyerekbarát, finom szirup, paracetamol vagy ibuprofen.

dr. Szakács Krisztina gyermekorvos háziorvos
dr. Szakács Krisztina is evidence-based orvosnak vallja magát

Sok szó esik napjainkban a kórházi fertőzésekről. Szomorú, hogy Semmelweis országában katasztrofális a kézfertőtlenítés kultúrája. Statisztika bizonyítja: az EU-s országok között Magyarország az utolsó az alkoholos kézfertőtlenítő használatát illetően, erre a RESZASZ és az 1001 Orvos hálapénz nélkül csoport is többször felhívta a figyelmet.  Mit tapasztaltál te higiénia terén, itthon és kint?

dr. Szakács Krisztina: Ég és föld, amit Magyarországon láttam infekciókontroll címén, az külföldi szemmel nézve botrányos, nem csoda, hogy olyan sok a kórházi fertőzés. Korábban nem gondoltam volna, hogy például az is számít, milyen anyagból van a nadrág,  farmer anyagú ruhát például tilos hordani gyerekosztályon is Angliában. Még azt is ellenőrzik, milyen típusú fülbevalót hordanak az orvosok – a levegőben sodródva egyes baktériumok megtapadhatnak a fülbevalón, odanyúlunk vakarózni és már visszük is át a gyerekre egy vizsgálat alkalmával. Köves fülbevaló, lógó fülbevaló tiltott. Nagyon kemény elbeszélgetést és megrovást kaptam, amikor csak kesztyűt húztam, és védőköpeny nélkül közelítettem meg az egyik inkubátort, amiben egy bőrtünetes babát kezeltünk.

Védőköpeny? Sok orvos, egészségügyben dolgozó ismerősöm panaszkodott már arra, hogy itthon sok helyen a gumikesztyű vagy alkoholos kézfertőtlenítő is elfogy…

dr. Szakács Krisztina: A magyarországi higiéniás szabályok, higiéniás gyakorlat egyszerűen botrányos, nemzetközi szinten elfogadhatatlan. Kint nagyságrendekkel magasabb színvonalon működik a gyógyítás emiatt is. Mai napig emlékszem arra a tizenéves gyerekre, akinek egy baleset miatt több mindene sérült, mentőhelikopter szállította a sürgősségi újraélesztő részlegre. Mint kiderült, bevérzett a szívburka – nem is vitték a műtőbe, hanem a beteg érkezésekor riasztották a mellkassebészetet. A beteg beérkezett az osztályunkra, 15 perc múlva már ott az ágyon ki volt nyitva a mellkasa, mint egy nyitott szívműtétnél. A gyerek túlélte. Magyarországon ő nagy valószínűséggel meghalt volna. Ahogy sokan meg is halnak sajnos.  

Mégis több szülő panaszkodott már nekem Angliából, kritizálva az ottani ellátást. Konkrétan emlékszem néhány panaszra. Elmentek a lázas gyerekkel a kórházba, nem is csináltak vérvételt! Semmi infúzió! Tüdőgyulladás esetén nem volt röntgen, hasfájásnál nincs ultrahang! Nem kap antibiotikumot, vagy ha kap, nem intravénásan, hanem  szájon át... És még sorolhatnám. Pedig nekem nagyon úgy tűnik, nem az angol orvosok rosszak, hanem a magyarok hozzá vannak szokva az indokolatlanul sok vizsgálathoz. Mit gondolsz? 

dr. Szakács Krisztina: Ezt én is így látom, a magyarok hozzá vannak szokva a régimódi, elavult szokásokhoz. Magyar „színvonalú” ellátást szeretnének külföldön, és mivel nem kapják meg, fel vannak háborodva. Közben nem tudják, hogy valójában sokkal jobb színvonalat kapnak. Nincs felesleges vérvétel, csak ha indokolt. Ugyanez igaz a röntgenre, hasi ultrahangra, antibiotikumra is. 

Ráadásul kint sokkal magasabb színvonalú az egészségügyi kultúra, tudás – így egy egészségügyi tudásban elmaradottabb „átlagmagyar” nehezen tud beilleszkedni a társadalomba, például kimegy és halálra izgulja magát a láz miatt, vannak akik azonnal antibiotikumot akarnak a „lázra”.  Ha bekerül a kórházba, felháborodhat, hogy nem kap a gyerek 38 foknál egyből lázcsillapítót csak úgy.  Az a szomorú, hogy itthon legtöbbször kielégítik az orvosok ezeket az igényeket, és bár a szülő lelke megnyugszik, a gyereket kár éri. Nem csak a felesleges gyógyszer terheli a szervezetüket, hanem felesleges vérvétel, vizsgálatok, röntgen mind terhet jelent a gyerek számára.

Már látom a felháborodott hozzászólásokat: na persze, Magyarországon minden rossz, kint meg minden tökéletes… Mi az, ami szerinted jobb hazánkban, mint Angliában? 

dr. Szakács Krisztina: Véleményem szerint az itthoni háziorvosi rendszer sokkal jobban szervezett, mint az Egyesült Királyságban. Kint kizárólag úgynevezett „vegyes praxisok” vannak, ami azt jelenti, hogy az orvos felnőttet és gyermeket egyaránt vizsgál, ellát.  Bár a kinti háziorvosi képzésben hangsúlyosabban jelen van a gyermekgyógyászati képzés, azonban én a vegyes praxisoknak inkább hátrányát tapasztaltam, mint előnyét.  A gyermek nem kis felnőtt, így sokszor a kinti háziorvosok „elsiklottak” egy lényeges gyerekbetegség felett. Sokszor automatikusan beutalják a gyermeket a kórházba, ezáltal növelve az amúgy is nagy terhelést a gyerekosztályokon. 

Hátrányként említeném még azt is, hogy kint sokkal nehezebb a háziorvosokhoz bejutni. Időpontkéréses rendszer működik, azonban előfordulhat az is, hogy akár heteket kell várni arra, hogy az ember eljusson a háziorvosához. Ha sürgős probléma van, akkor meg mehet a sürgősségi osztályra a kórházba. Ezt nem tartom szerencsésnek.

Az is rossz, hogy az Egyesült Királyságban még mindig „divat” kézzel írni az orvosi dokumentációt. Ez sokszor okozott számomra problémát, mert egyszerűen alig tudtam kibogarászni egy-egy igen csúnya kézírással rendelkező kolléga szakorvosi véleményét, vagy kezelési tervét. Szerencsére azért az elmúlt hat év alatt tapasztaltam, hogy egyre több helyen kezdik el bevezetni az számítógépes dokumentációt, receptírást is. 

... Az interjút hamarosan folytatjuk! dr. Szakács Krisztina néhány hónapja Pomázon vett meg egy házi gyermekorvosi praxist. Kiváló nemzetközi tapasztalattal, evidence-based orvosként gyógyítja a gyerekeket a nyugat-európai irányelvek alapján. Bátran ajánlom mindenkinek, kiváló házi gyermekorvos, akitől én is nagyon sokat tanultam eddig is.

Rendelő címe: 2013 Pomáz, Jankovich Gyula utca 2., telefonszáma: 06-26-325-060

Facebook oldalát is lehet követni: 

FRISSÍTÉS: Néhányan félreértelmezték az interjút, szó sincs arról, hogy bárki lenézné a magyar orvosokat, orvosi tudást, hiszen sok kiváló tudású magyar orvosunk van. Hiába fájdalmas és szül indulatokat, de legyünk őszinték és bátrak, szembe kell néznünk azonban azzal, hogy számos magyarországi gyakorlat külföldön szalonképtelennek, elavultnak számít, vagy "barbárnak" -  ahogy néhány angliai dolgozó fogalmazott kerek-perec, és nem én vagy Szakács doktornő. A cél az, hogy ezeket felismerve, nyitott szemlélettel, bátran változtassunk egyes gyakorlatokon, szokásokon, és átvegyük a nyugat-európai mintákat.

Az interjú arról szól, hogy kellemetlen perceket szerezhet a magyar orvosi gyakorlat egy részével az a magyar orvos, aki külföldre megy. Nem csak a rutinszerű lázcsillapítás, a priznic/hűtőfürdő használata, a kalcium adása allergiában tartozik ide, hanem a gyermekek fitymaletapadásának hátratépése, szondás elválasztása, és a népszerű góckutatás is. Igen, az a góckutatás is, amit nagyon sok orvos javasol hazánkban, pedig valójában egyszerűen ilyen nem létezik. A góckutatás egy fantomvadászat - erről később fogok írni. Ezek a gyakorlatok ma hazánkban elterjedtek, rutinszerűnek mondhatók - nyugat-európai országokban azonban egyáltalán nem elfogadottak.

FRISSÍTÉS #2: Egyoldalú általánosítás a magyar gyermekgyógyászati gyakorlatot korszerűtlennek minősíteni - közleményt adtak ki a gyermekgyógyászati vezetők

comment Szóljon hozzá a bejegyzéshez!
Figyelmébe ajánljuk!
Kövessen facebook-on is:
Támogassa munkámat!
Más témákról is szeretne olvasni? Támogassa az újabb összefoglalók elkészülését!
támogatom most!
Evidence-Based logó
email
Hírlevél feliratkozás

Ne maradjon le semmiről! Havonta küldök egy levelet a legfontosabb hírekről. Ha megadja emailcímét, 5 tippet is adok a gyors gyógyuláshoz!

Támogassa munkámat:
Barion logo
Kötelező jogi tájékoztató
Az oldalon található információk csak tájékoztató jellegűek, nem helyettesítik az orvosi vizsgálatot, diagnózist, kezelést, ezért panaszával mindig forduljon szakemberhez! A kockázatokról és a mellékhatásokról olvassa el a betegtájékoztatót, vagy kérdezze meg kezelőorvosát, gyógyszerészét!
loyalty Önnek ajánljuk: